Ugrás a tartalomhoz
DG TesztközpontBlog és útmutatók
Marketing és vevők

Marketingbüdzsé: mennyit bír el egy megszerzett ügyfél?

Mennyit költhetsz egy új ügyfél megszerzésére? A válaszhoz a bevétel mellett a fedezetet és az értékesítés arányait is ismerned kell. A kalkulátor megmutatja az összefüggést, de a bizonytalan bemenetből számolt pontos szám továbbra is becslés.

Táblázaton dolgozó ember laptopja felülnézetből.
Illusztráció: Pixabay

Mit számol a kalkulátor?

A kalkulátor a bevételi cél, a költségek, a fedezet és a becsült konverzió alapján számol ügyfélszámot, marketingkeretet és költségplafonokat. A CAC az egy megszerzett ügyfélre, a CPL az egy érdeklődőre jutó szerzési költség. Mielőtt számolsz, rögzítsd, melyik időszakot vizsgálod, és milyen költségeket számítasz bele.

A tervezett plafon azt mutatja, mi férhet bele a megadott feltételezésekbe. A hirdetési piac tényleges árait és a kampányod eredményét nem garantálja. A kalkulátor saját modelljét a valós bevételi, költség- és értékesítési adataiddal kell összevetni.

Egy ellenőrizhető számpélda

A következő számok kizárólag szemléltető feltételezések. Egy ügyfélhez 100 000 forint bevételt rendelünk, a fedezeti arány 40%, a fedezetből ügyfélszerzésre szánt hányad pedig 25%. A tervezett CAC-plafon így 100 000 × 0,40 × 0,25 = 10 000 forint.

Ha az érdeklődők feltételezett 20%-ából lesz ügyfél, a tervezett CPL-plafon 10 000 × 0,20 = 2 000 forint. Ez nem piaci ár és nem költési ajánlás. A példában szereplő arányokkal ennyi adódik a modell képletéből.

Ha száz érdeklődőből húsz helyett csak tíz válik ügyféllé, a változatlan, 10 000 forintos CAC-plafonhoz már 1 000 forintos CPL-plafon tartozik. Ugyanaz az ügyfélszerzési keret több érdeklődő között oszlik meg. Ezért érdemes külön jelölnöd, melyik bemenet mért adat, és melyik csak feltételezés.

Három ellenőrzés költési döntés előtt

Költési döntés előtt ellenőrizd, hogy azonos időszak és ügyfélcsoport adatait használod-e. Nézd meg azt is, milyen költségeket tartalmaz a fedezeti arány. Ezután számolj egy óvatosabb konverzióval: a különbségből látni fogod, mennyire függ a terv ettől a bizonytalan bemenettől.

Ha nincs adatod, ne írj nullát egy ismeretlen érték helyére. Jelöld becslésként, és tervezd meg, hogyan fogod megismerni. A kalkulátor a tervezési összefüggéseket teszi követhetővé; pénzforgalmi, adózási vagy teljes pénzügyi tervet nem helyettesít. Jelentős kötelezettségvállalás előtt a saját vállalkozásod tényleges pénzügyi helyzetét is külön vizsgáld meg.

Három kérdés a cikkhez

Választható tudáspróba az olvasottakról. Személyiséget, egészségi állapotot vagy szakmai alkalmasságot nem értékel. A válaszokat ez a tudáspróba nem menti és nem küldi el.

Az automatikus ellenőrzéshez JavaScript szükséges. A megoldásokat és magyarázatokat az egyes kérdések alatt enélkül is megnyithatod.

1. Egy ügyfélhez 100 000 forint bevétel, 40% fedezet és a fedezetből 25% szerzési keret tartozik. Mennyi a CAC-plafon?
Megoldás és magyarázat

10 000 forint. A fedezet 100 000 × 0,40 = 40 000 forint. Ennek a szerzésre szánt negyede 10 000 forint.

Újraolvasom a kapcsolódó részt

2. A CAC-plafon 10 000 forint, és minden tizedik érdeklődőből lesz ügyfél. Mennyi a modell szerinti CPL-plafon?
Megoldás és magyarázat

1 000 forint. Egy ügyfélhez átlagosan tíz érdeklődő kell a feltételezés szerint. A 10 000 forintos keretből így érdeklődőnként 1 000 forint jut.

Újraolvasom a kapcsolódó részt

3. A kalkulátor plafonja magasabb a jelenlegi kampányköltségednél. Mit tudsz ebből önmagában?
Megoldás és magyarázat

A költség belefér a modell megadott feltételezéseibe. A plafon a bevitt adatokból számolt tervezési érték. A teljes pénzügyi helyzetet és a nagyobb költés hatását külön kell vizsgálni.

Újraolvasom a kapcsolódó részt