Ugrás a tartalomhoz
DG TesztközpontBlog és útmutatók
Személyiség és önismeret

Kritika és elismerés: mire jó a nárcisztikus önismereti teszt?

„Hiányzott néhány adat az átadásból.” Egy ilyen mondat után lehet, hogy rögtön védekezni kezdesz, és már sorolod is, mennyi mindent elvégeztél. Érdemes később visszanézni, mi történt ebben a beszélgetésben. A nárcisztikus önismereti teszt ehhez adhat szempontokat, diagnózist azonban nem ad.

Nyitott, üres vonalas jegyzetfüzet világos asztalon.
Illusztráció: Pixabay

A viselkedést vizsgáld, a címkével bánj óvatosan

Az eszköz negyven pontozott állítás és két helyzetkérdés alapján összegzi az elismerésre, kritikára és más emberek szempontjaira vonatkozó önjellemzésedet. Nyolc területtel és hat kiváltóhelyzettel dolgozik. Az eredmény nem állapít meg nárcisztikus személyiségzavart, és más ember megítélésére sem használható.

Személyiségzavar megállapítása szakmai vizsgálatot igényel. Az NHS személyiségzavarokról szóló tájékoztatója is szakemberhez köti a diagnózist és az ellátást. Az itt kapott önértékelésből sem magadra, sem másra nem lehet ilyen következtetést levonni.

Mi történt a kritikus megbeszélésen?

Nézzük a hiányos átadás példáját. Tegyük fel, hogy a vezető félbeszakítja a munkatársát, és felsorolja a héten elvégzett feladatait. Azt közben nem tudja meg, melyik adat maradt ki. Utólag ezt érdemes kibontani: mit mondott a másik, mit hallott meg belőle, és mire válaszolt valójában?

A következő hasonló alkalommal előbb kérhet példát: „Melyik információ hiányzott, és ez miben akadályozott?” Ezután röviden összefoglalhatja, mit értett meg. A másik fél szempontjának meghallgatása még nem jelenti, hogy minden állításával egyet kell értenie.

Így a tesztben megjelent téma egy megfigyelhető reakcióhoz kapcsolódik. A félbeszakítást, az elmaradt pontosítást vagy egy vállalás elmulasztását külön is meg lehet beszélni. Ezekből konkrét változtatás következhet; egy általános önminősítés kevés támpontot ad a következő beszélgetéshez.

Kérj szűk, használható visszajelzést

Olyan kérdést tegyél fel, amelyre a másik fél konkrét eseménnyel tud válaszolni. Például: „A múlt heti átadásnál hol nem hagytalak végigmondani valamit?” A visszajelzés kérésének legyen biztonságos helyzete, különösen akkor, ha vezetőként kérdezel egy beosztottat.

Az eredményt ne használd igazolásként egy bántó viselkedésre, és ne minősíts vele másokat. Ha visszatérő kapcsolati nehézségek miatt szenvedsz vagy másoknak okozol gondot, megfelelő szakember segítségével is foglalkozhatsz vele. Ehhez nem szükséges egy adott tesztpontszám.

Három kérdés a cikkhez

Választható tudáspróba az olvasottakról. Személyiséget, egészségi állapotot vagy szakmai alkalmasságot nem értékel. A válaszokat ez a tudáspróba nem menti és nem küldi el.

Az automatikus ellenőrzéshez JavaScript szükséges. A megoldásokat és magyarázatokat az egyes kérdések alatt enélkül is megnyithatod.

1. A teszt szerint nehezen fogadod a kritikát. Mit érdemes ebből továbbvizsgálni?
Megoldás és magyarázat

Azt, hogyan reagáltál egy konkrét visszajelzésre. Az eredmény a saját válaszaidat összegzi. Konkrét reakciót segíthet megvizsgálni, diagnózist és mások megítélését nem alapozza meg.

Újraolvasom a kapcsolódó részt

2. A kollégád hiányosnak találta az átadást. Melyik kérdés visz közelebb a probléma megértéséhez?
Megoldás és magyarázat

„Melyik adat hiányzott, és miben akadályozott?” A hiányzó adat és annak következménye tisztázza az adott esetet. Az összteljesítmény vagy más feladatok felsorolása ezt még nem válaszolja meg.

Újraolvasom a kapcsolódó részt

3. Melyik kérésből várható a leginkább használható visszajelzés?
Megoldás és magyarázat

„A tegnapi átadásnál mikor szakítottalak félbe?” A megnevezett esemény és viselkedés felidézhető. Így a válasz alapján azt is meg lehet beszélni, mi változzon legközelebb.

Újraolvasom a kapcsolódó részt