Ha Magyarországon élsz, a személyi jövedelemadó-törvény szerint alaphelyzetben minden bevételed adóköteles, kivéve, ha egy konkrét paragrafus kifejezetten adómentessé teszi. A TikTok, YouTube, Instagram vagy OnlyFans bevételek sem „különleges pénzek”: az adóhatóság ezeket is ugyanúgy jövedelemnek tekinti, mint a klasszikus szabadúszó munkát. A NAV kifejezett tájékoztatóban foglalkozik azzal, hogy a tartalomszolgáltató platformokon szerzett bevétel (TikTok, YouTube, OnlyFans stb.) önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, és adószámmal rendelkező magánszemélyként, egyéni vállalkozóként vagy cégen keresztül kell leadózni.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy attól, hogy a pénz egy külföldi cég (például TikTok UK Ltd.) eurós vagy dolláros utalásaként jelenik meg a számládon, nem lesz „láthatatlan” vagy „adómentes”. Magyar rezidensként a világjövedelmed után adózol: ha a pénz végül magyar bankszámlán landol, a NAV számára látható. A magyar bankok törvényi kötelezettség alapján adatot adnak a számlaforgalomról az adóhatóságnak, így egy nagyobb volumenű TikTok-bevétel előbb-utóbb feltűnik a rendszerben, még akkor is, ha a platform maga külföldön székel.
A másik lényeges szempont az, hogy a tartalomgyártás adózási megítélése szorosan kapcsolódik ahhoz, hogy mennyire rendszeres és üzletszerű az, amit csinálsz. Egy-két alkalmi jutalom, egyszeri kampány még elférhet magánszemélyi szinten, de ha havi szinten érkeznek a kifizetések, szponzorált videókat gyártasz, merch-et adsz el, vagy ügynökségekkel szerződsz, akkor nem „hobbi videózásról”, hanem vállalkozási szintű tevékenységről beszélünk. Ezt a NAV is így értelmezi: a tartós, haszonszerzésre irányuló tevékenységet alapvetően vállalkozói keretek között várja el.
Magyarul: ha TikTokból jön pénz, két dolgot biztosan el kell felejtened. Az egyik a „majd valahogy elsimul” hozzáállás. A másik pedig az a tévhit, hogy mivel „internetes” bevételről van szó, megfoghatatlan, ezért a NAV nem látja. De látja – pontosabban: a banki jóváírásokat látja, és onnantól kezdve az a kérdés, hogy te magad mit teszel hozzá a saját oldaladról: rendszert, alaposságot, tudatos adózást, vagy káoszt és kapkodást.
Magánszemélyként szerzett TikTok-jövedelem: önálló tevékenység
Ha még nem vagy egyéni vállalkozó, nincs céged, és úgy érkezik az első TikTok-utalás, akkor a NAV álláspontja szerint a bevétel önálló tevékenységből származó jövedelem. Ehhez először adószámot kell igényelned (adószámos magánszemély leszel), különben szabályosan számlát sem tudsz kiállítani a platform felé. A NAV hivatalos anyaga kifejezetten kimondja, hogy a tartalomszolgáltató platform felé nyújtott szolgáltatás számlaköteles, és ugyanúgy önálló tevékenységnek minősül, mint bármely más szellemi szolgáltatás.
Magánszemélyként két egyszerű adózási módszert választhatsz: 10%-os költséghányadot vagy tételes költségelszámolást. A 10%-os költséghányad szabálya az, hogy a bevételed 10%-át automatikusan költségnek tekinti a törvény, anélkül, hogy számlákkal bizonyítanod kellene. A maradék 90% lesz az adóköteles jövedelem, ami után 15% személyi jövedelemadót fizetsz, és – ha a szocho-kötelezettséged az adott évben fennáll – 13% szociális hozzájárulási adót is.
Vegyünk egy egyszerű példát. Tegyük fel, hogy egy évben bruttó 1 000 000 Ft-ot keresel TikTokból magánszemélyként. 10%-os költséghányadnál a bevételed 10%-a, azaz 100 000 Ft minősül költségnek, a fennmaradó 900 000 Ft lesz az adóköteles jövedelem. Az SZJA ekkor 900 000 × 0,15 = 135 000 Ft. A 13%-os szocho 900 000 × 0,13 = 117 000 Ft. Összesen 252 000 Ft-ot fizetsz, és 748 000 Ft marad nálad. (A példát leegyszerűsítve számoltuk, a tényleges szocho-fizetés függ az éves jövedelmedtől és egyéb jogviszonyoktól.)
Ha viszont tételesen számolod el a költségeidet – például kamera, mikrofon, fények, szoftver-előfizetés, stúdióbérlet, könyvelő, internetdíj – és ezekről számlád van, akkor a bevételből ezeket levonhatod. Ha ugyanazon az 1 000 000 Ft bevételen mondjuk 500 000 Ft igazolt költséget tudsz kimutatni, akkor 500 000 Ft lesz a jövedelem. Erre az SZJA 75 000 Ft, a szocho 65 000 Ft körül alakul (500 000 × 0,13). Így nagyjából 140 000 Ft összadót fizetsz, és 860 000 Ft marad nálad. Vagyis minél nagyobb a valós, számlával igazolt költséghányadod, annál inkább érdemes tételes elszámolásban gondolkodnod.
10%-os költséghányad vagy tételes költségelszámolás?
A 10%-os költséghányad csábítóan egyszerű: nem kell gyűjtened a számlákat az eszközökről, szoftverekről, stúdióbérlésről, utazásról, telefonról. Cserébe a törvény azt mondja, hogy a bevételed 10%-a költség, függetlenül attól, hogy a valóságban mennyit költöttél. Ez azoknak kedvez, akik kevés költséggel, de relatíve magas bevétellel dolgoznak. Tipikus példa, ha egyszerű eszközökkel, már meglévő telefonnal, otthoni háttérrel videózol, és nincs nagy technikai beruházás a tartalom mögött.
A tételes költségelszámolás már kicsit „felnőttesebb” játék. Itt minden egyes forintról, amit költségként szeretnél elszámolni, bizonyító erejű számlát kell tudnod mutatni. A kamerára, fényekre, számítógépre, mikrofonra, vágószoftverre, zenei licencre, könyvelői díjra mind-mind kérni kell számlát, a te nevedre, adószámodra. Ha ezt fegyelmezetten csinálod, könnyen elérheted, hogy a bevételed akár 40–60%-a is valós költség legyen. Ebben az esetben drasztikusan csökken a jövedelmed adóalapja, és vele együtt az SZJA és szocho összege is.
Dajka Gábor tapasztalata szerint a legtöbb magyar tartalomgyártónak nem az adó mértéke a valódi gond, hanem az, hogy nincs rendszer a költségek kezelésében. Nincs külön bankszámla, a privát és üzleti költés keveredik, a számlák egy része elveszik, és amikor a könyvelő vagy a NAV rákérdez, akkor derül ki, hogy pontosan senki sem tudja, mennyi pénz jött be, mennyi ment ki, és mi mire. Ha tudatosan, az első forinttól kezdve elkezded gyűjteni és rendszerezni a költségszámlákat, akkor a tételes költségelszámolás nagyon komoly adómegtakarítást tud hozni, teljesen legálisan.
Szocho, járulékok és az „életvitel-vizsgálat” kockázata
Magánszemélyként, önálló tevékenység esetén két fontos tétellel kell számolnod: a 15%-os SZJA-val és a 13%-os szociális hozzájárulási adóval (szocho). A szocho mértéke 13% – ezt a NAV adókulcs-táblái is megerősítik, és 2024-ben is ezen a szinten maradt a kulcs. A szocho-fizetésnek ugyanakkor van éves felső határa: az ilyen típusú jövedelmek után addig kell szochót fizetned, amíg az adott évben az adóalap összege el nem éri a minimálbér huszonnégyszeresét (2024-ben ez 6 403 200 Ft).
A gyakorlatban ez két dolgot jelent. Egyrészt, ha a TikTok-bevétel „csak” mellékes – például főállásban alkalmazott vagy, mellette pedig havi néhány tízezer forint jön a platformról –, akkor a szocho-befizetésed valószínűleg bele fog férni a keretbe, és nem ez lesz a legnagyobb tétel az életedben. Másrészt, ha a tartalomgyártás már jelentős, többszázezres vagy milliós nagyságrendű bevételt hoz havonta, akkor a NAV számára teljesen logikus, hogy ezt látni szeretné az éves bevallásodban, és ellenőrizheti azt is, hogy ki fizeti utána a szochót.
A NAV egyre gyakrabban él az úgynevezett életvitel-vizsgálat lehetőségével: ha a bevallott jövedelmed nagyon alacsony, miközben a bankszámládon rendszeresen nagy összegű jóváírások vannak, drága eszközöket, autót, ingatlant vásárolsz, akkor vizsgálhatják, hogy a látványos életszínvonal összhangban van-e a bevallott jövedelemmel. Ha nincs, akkor kérdéseket tesznek fel. Ilyenkor nem az Instagram-profilod, hanem a számlakivonat a döntő: a számlakivonat nem hazudik. Éppen ezért sokkal racionálisabb az első TikTok-forinttól kezdve úgy gondolkodnod, mint egy vállalkozó: legyen dokumentált jövedelem, költség, legyen könyvelőd, legyenek bevallások.
Ha már egyszer pénzt csinálsz egy platformon, akkor nem érdemes kispályás módon gondolkodni. Sokkal drágább évekkel később, visszamenőleg rendet rakni, mint az elejétől rendesen csinálni. – Dajka Gábor
Mikor kell egyéni vállalkozást indítanod tartalomgyártóként?
Jogilag a határvonal ott húzódik, ahol a tevékenységed tartósan, rendszeresen, haszonszerzésre irányul. Egy-két alkalmi együttműködés, minimális bevétellel még elférhet adószámos magánszemély formában, de ha már havonta jönnek a pénzek, ügynökséggel szerződsz, rendszeresen kapsz szponzorált kampányokat, vagy merch-et árulsz, a gyakorlatban egyéni vállalkozásban (vagy cégben) érdemes és sokszor kötelező gondolkodnod. A NAV tartalomszolgáltatókról szóló tájékoztatója is ebbe az irányba mutat: a platformok felé nyújtott szolgáltatás üzletszerű működésnek tekinthető.
Egyéni vállalkozást ma már néhány kattintással tudsz indítani a Webes Ügysegéd felületén. Az igazi kérdés nem az, hogy technikai értelemben mennyire bonyolult, hanem az, hogy mikor léped meg. Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar tartalomgyártók többsége akkor gondolkodik el a vállalkozóvá váláson, amikor már fáj: amikor jön az első komolyabb NAV-levél, vagy amikor egy nagyobb cég szponzorált kampányt ajánl, de csak számla ellenében fizetne. Ilyenkor rohanva, kapkodva kell dönteni adózási formáról, bankszámláról, könyvelőről, miközben a figyelmed jelentős részét elviszi a tartalomgyártás maga.
Racionálisabb stratégia, ha már az első komolyabb tartalomszolgáltatói szerződésnél, vagy havi szinten párszázezres kifizetésnél azt mondod: „Oké, innentől ez üzlet, nem hobbiprojekt.” Innentől érdemes egyéni vállalkozást nyitni, és végiggondolni, hogy milyen adózási formában lesz a legkedvezőbb a TikTok-, YouTube- és egyéb bevételek kezelése: átalányadó, esetleg valamilyen cégforma. Az, hogy mikor éri meg váltani, nagyon egyéni: számít, van-e főállásod, mekkora a bevételed, mennyi a költséged, mennyi kockázatot vállalsz. De egy biztos: nem az a cél, hogy a NAV-ot „kijátsszuk”, hanem az, hogy a jövedelmedet legálisan, optimalizáltan, és előre tervezhető módon adóztasd.
Átalányadózó tartalomgyártó: mennyi pénz marad nálad?
Ha egyéni vállalkozóként, szolgáltatóként működsz TikTok-tartalomgyártóként, az egyik leggyakoribb és legtisztább rendszer az átalányadózás. Ennél a formánál a törvény nem azt vizsgálja, hogy konkrétan mennyit költöttél, hanem azt mondja: a tevékenységed típusához tartozik egy költséghányad, és automatikusan ennyit tekint költségnek. A NAV tájékoztatója szerint a „minden más” szolgáltató tevékenységre – ahová a tipikus tartalomgyártó, online marketinges, influencer is tartozik – 40%-os költséghányad jár. Ez azt jelenti, hogy a bevételed 40%-a költségnek, 60%-a jövedelemnek minősül, függetlenül a valós kiadásaidtól.
Ha például átalányadózó egyéni vállalkozóként 10 000 000 Ft bevételt érsz el egy évben TikTokból, YouTube-ból, szponzorált posztokból, akkor a jövedelmed alapja egyszerűen 10 000 000 × 0,6 = 6 000 000 Ft. Erre kell megfizetni a 15%-os SZJA-t, azaz 900 000 Ft-ot, a 13%-os szochót (6 000 000 × 0,13 = 780 000 Ft), és a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot (6 000 000 × 0,185 = 1 110 000 Ft). Összesen így 2 790 000 Ft körüli közterhet fizetsz, a 10 milliós bevételből nagyjából 7,2 millió Ft marad nálad. (A példában nem vettük figyelembe az átalányadó adómentes sávját és a minimális járulékalapra vonatkozó szabályokat, a valós adóterhelés ennél kedvezőbb is lehet – ezért kell könyvelővel együtt tervezni.)
Az átalányadózás előnye, hogy nem kell minden számlát görcsösen gyűjtened, a rendszer egyszerű és átlátható. Ugyanakkor fegyelemre késztet: ha tudod, hogy a bevételed 60%-a jövedelemként fog megjelenni, könnyebben félreteszed az adóelőleget, és nem lep meg az éves elszámolás. A rendszer kifejezetten jól működik olyan TikTok- vagy YouTube-kreátoroknál, akik már stabil, többmilliós éves bevételt érnek el, de még nem tartanak ott, hogy céget alapítsanak, alkalmazottakat tartsanak, irodát béreljenek. Itt még mindig elsősorban saját márkát, saját csatornát építesz, és a költségstruktúra viszonylag egyszerű.
Dajka Gábor tapasztalata szerint azok a tartalomgyártók járnak jól, akik nem akkor kezdenek kapkodni az adózás miatt, amikor már havi nettó 1–2 millió Ft is bejön a platformokról, hanem 4–600 ezer Ft-os havi szintnél leülnek egy könyvelővel, és végiggondolják: mikor, milyen formában lépnek át átalányadóba, és hogyan illesztik össze a TikTok-jövedelmet a meglévő munkaviszonnyal vagy más vállalkozásokkal.
Miért nem működik a KATA a TikTok-bevételekre?
Sok fiatal tartalomgyártó fejében még mindig ott él a régi KATA-romantika: „majd kiváltom a katát, és fix havi pár tízezer forintért le van tudva az adózás”. Ez a korszak lezárult. Az új KATA-szabályok szerint kizárólag olyan főfoglalkozású, egyéni vállalkozó választhatja a KATA-t, aki csak és kizárólag magyar magánszemélyeknek számláz, nem számláz cégnek, külföldi megrendelőnek, és nem végez bizonyos tiltott tevékenységeket.
A TikTok-, YouTube- vagy OnlyFans-kifizetések viszont tipikusan B2B szolgáltatási jogviszonyban érkeznek: a szerződésed egy külföldi cég (például TikTok UK Ltd., Google Ireland, Meta Platforms) és közted jön létre. A platform cégként vásárol tőled szolgáltatást, vagy közvetíti a hirdetési bevételt – magyarul: nem felel meg a „csak magánszemélynek számlázok” feltételnek. Emiatt gyakorlatilag kizárt, hogy tisztán a TikTok-bevételeidre legálisan KATA-s legyél. Ha mégis rossz adózási formát választasz, és KATA-sként számlázol külföldi cégnek, azt a NAV utólag átminősítheti, visszamenőlegesen felszámolja a járulékokat és bírságot szabhat ki.
Praktikusan: TikTokra, YouTube-ra, OnlyFansre ne számolj KATA-val. A rendszer célcsoportja ma már a kis, belföldi, kifejezetten lakossági ügyfelekkel dolgozó szolgáltatók (fodrász, edző, magántanár stb.). Egy tartalomgyártó, aki külföldi platformokkal, ügynökségekkel, brandekkel dolgozik együtt, átalányadóban vagy valamilyen cégformában tud hosszú távon stabilan működni – még akkor is, ha ez eleinte bonyolultabbnak tűnik.
Cégben adózni: mikor éri meg bt.-t vagy kft.-t alapítani?
Egy ponton túl a TikTok- vagy YouTube-csatornád már nem pusztán „saját vállalkozói tevékenység”, hanem márka, amelyet ügynökségek képviselnek, merch-et árulsz, csapatot építesz, menedzsered van, vagy más tartalomgyártókat is bevonsz. Ilyenkor érdemes elgondolkodni azon, hogy a bevételt nem egyéni vállalkozóként, hanem társas vállalkozásban (bt., kft.) kezeled. A társasági adó (TAO) mértéke 9%, ami önmagában vonzó, de az osztalékkivétel után 15% SZJA-t és 13% szochót is fizetni kell egy bizonyos határig, így a teljes adóteher végül hasonló nagyságrendű lehet, mint egy jól megválasztott átalányadós EV esetén.
A cég akkor kezd igazán értelmet nyerni, amikor már komplex üzleti modellben gondolkodsz: ügynökségi megbízások, több platformon futó kampányok, brand együttműködések, saját termékek, esetleg más tartalomgyártók menedzselése. Ilyenkor az is szempont, hogy a cég önálló jogi személy, és bizonyos kockázatokat jobban el tud választani a saját magánvagyonodtól, mint egy egyéni vállalkozás. Érdemes viszont nagyon jó könyvelővel és jogásszal dolgozni, mert a cégalapítás, a tagi kölcsön, az osztalékkifizetés és a menedzsmentdíjak rosszul összerakva könnyen adókockázattá válnak.
Dajka Gábor tapasztalata szerint a legtöbb magyar tartalomgyártónál nem az a kérdés, hogy kell-e cég, hanem az, hogy mikor. Ha évi 5–15 millió Ft bevétel környékén jársz, és egyedül dolgozol, az átalányadózó EV sokszor rugalmasabb, átláthatóbb és adminisztratív szempontból egyszerűbb. Ha már 20–30 milliós sávban vagy, és csapatot építesz, akkor egy jól felépített kft. hosszabb távon stabilabb struktúrát adhat. Itt már nem csak a TikTok- és YouTube-bevételek számítanak, hanem az egész üzleti portfóliód.
Áfa és nemzetközi szolgáltatás: mit jelent a reverse charge a gyakorlatban?
A TikTok- és más platformbevételeknél a következő szint az áfa. A legtöbb esetben a platform külföldi, adóalany cég, amelynek szolgáltatást nyújtasz. Ilyenkor az EU-n belül az úgynevezett fordított adózás (reverse charge) szabályait kell alkalmazni: ha áfás egyéni vállalkozó vagy vagy cégként számlázol, akkor a számlán nem számítasz fel magyar áfát, hanem közösségi adószámmal a „megrendelő fizeti az áfát” jelzéssel állítod ki a számlát, és a platform a saját országában vallja be az áfát.
Ha alanyi mentes vagy (2024-ben 12 millió Ft-ig, 2025-től várhatóan magasabb értékhatárig), akkor is kell közösségi adószámot igényelned, ha EU-s adóalanynak nyújtasz szolgáltatást – a mentesség csak azt jelenti, hogy belföldön nem számítasz fel áfát, de a közösségi ügyleteknél a területi hatály, teljesítési hely szabályai miatt adatot kell szolgáltatnod a NAV felé. EU-n kívüli megrendelőnél (USA, Egyesült Királyság) a szolgáltatás többnyire „területi hatályon kívüli” lesz, magyar áfát akkor sem számítasz fel, de a számlán ezt jelezned kell.
Ez az a terület, ahol önállóan kísérletezni kifejezetten kockázatos. Már az első TikTok- vagy YouTube-szerződésnél érdemes könyvelővel átbeszélni: ki a szerződő fél, milyen áfa-szabály vonatkozik az ügyletre, kell-e közösségi adószám, és hogyan kell szerepeltetni a szolgáltatást az áfa-bevallásodban. A rossz áfa-kezelés utólag nagyon fájdalmas lehet: nem csak befizetendő adó jöhet, hanem késedelmi pótlék, bírság is. Ennél jóval olcsóbb egy órát fizetni egy jó könyvelőnek vagy adótanácsadónak.
Gyakorlati lépések: így tedd rendbe a TikTok-jövedelmed adózását
Ha ma már érkezik pénz a TikToktól, vagy komolyan tervezed, hogy bevételt építesz rá, érdemes lépésről lépésre átgondolni a gyakorlati teendőket. Ne elméleti szinten akarj mindent tökéletesen érteni: alakíts ki egy működő rendszert, amit utána finomhangolni tudsz.
- 1. Döntsd el: hobbi vagy üzlet? Ha évente pár tízezer forint jön, és nincs szponzorált tartalom, maradhatsz adószámos magánszemély. Ha havi szinten stabil bevétel, szponzoráció, merch van, érdemes egyéni vállalkozást indítanod.
- 2. Igényelj adószámot (legalább magánszemélyként). Enélkül szabályosan nem tudsz számlát kiállítani a platformnak. A NAV online felületein viszonylag gyorsan kérhető adószám, majd később ettől függetlenül is dönthetsz EV-indításról.
- 3. Nyiss külön bankszámlát a tartalomgyártásnak. Nem kötelező jogilag, de gyakorlatilag aranyat ér. Ha a TikTok- és szponzorált bevételek külön számlára érkeznek, sokkal átláthatóbb lesz, mi a vállalkozás pénze és mi a magánpénz.
- 4. Válassz könyvelőt, aki érti az online világot. Nem minden könyvelő szeret vagy tud külföldi platformokkal, közösségi adószámmal, áfával dolgozni. Olyan szakembert keress, aki már látott hasonló struktúrákat, és nem a te esetedben fogja először végigbogarászni a TikTok-szerződésedet.
- 5. Dönts az adózási formáról. Kisebb magánszemélyi bevételnél 10%-os költséghányad vagy tételes elszámolás jöhet szóba. Vállalkozóként általában az átalányadó a leglogikusabb kiindulópont. A KATA-t gyakorlatilag el lehet felejteni, ha platformoknak és cégeknek számlázol.
- 6. Állíts be egy automatikus „adózsebet”. Minden beérkező utalásnál utalj át automatikusan a bevétel 30–40%-át egy másik számlára, amit nem költesz el. Ebben lesz benne az SZJA, a TB, a szocho, és esetleg az áfa. Így nem lesz meglepetés az éves bevallásnál.
- 7. Gyűjtsd és rendszerezd a költségszámlákat. Minden kamera, mikrofon, fény, szoftver, stúdióbérlés, utazás, amely a tartalomgyártást szolgálja, potenciálisan csökkenti az adóalapodat. Egy egyszerű mappa és egy minimális fegyelem itt százezreket ér.
- 8. Gondolkodj előre a márkád jövőjéről. Ha ma még csak TikTok, holnap lehet, hogy webshop, képzés, előfizetéses közösség is kapcsolódik hozzá. Olyan adózási és vállalkozási struktúrát érdemes felépíteni, ami ezt is elbírja, nem csak az aktuális bevételi szintet.
Dajka Gábor tapasztalata szerint azok a tartalomgyártók, akik az első kifizetéstől kezdve rendszerben gondolkodnak, később sokkal kevesebb konfliktusba futnak bele a NAV-val, a könyvelővel vagy akár a saját pénzügyi tervezésükkel. A káosz soha nem a bevétel nagyságánál indul, hanem ott, hogy nincsenek alapvető keretek: külön számla, könyvelő, döntés az adózási módról, rendszeres adóelőleg-félrerakás.
Online marketing, pszichológia és adózás egy rendszerben
Első ránézésre úgy tűnhet, hogy a TikTok-tartalomgyártás, az online marketing, a pszichológia és az adózás teljesen külön világok. A valóságban ezek egy rendszer részei. A tartalmad arról szól, hogyan szerzed meg és tartod meg a figyelmet; a pszichológiai mechanizmusok arról, hogyan hat az üzeneted a közönségre; az adózás pedig arról, hogyan lesz ebből stabil, hosszú távon is fenntartható jövedelem. Ha bármelyik elemet kihagyod, a rendszer billegni kezd.
Az Online Marketing és Pszichológia című könyvben részletesen foglalkozom azzal, hogyan gondolkodj stratégiailag a célcsoportodról, a tartalmaidról és a kampányaidról. Ez a szemlélet a TikTok- és YouTube-bevételeknél is ugyanolyan fontos: nem gyors trükköket keresel, hanem azt nézed, hogyan tudsz egy pesszimista, tőkehiányos magyar piacon stabil, újravásárló közönséget építeni. A platformválasztás, az algoritmus, a videóformátum mind taktikai kérdés; a stratégia az, hogy ki vagy te vállalkozóként, milyen problémát oldasz meg a nézőidnek, és ezt hogyan fordítod le egy érthető, tisztán adózott üzleti modellre.
Aki csak a like-ok számát nézi, de nem foglalkozik azzal, hogy a bevételek hogyan jelennek meg a könyvelésben, az nem vállalkozást épít, hanem kockázatos hobbit. Aki viszont tudatosan foglalkozik azzal, hogy milyen adózási formában működik, hogyan illeszkedik a TikTok-jövedelem a teljes pénzügyi képébe (más vállalkozások, befektetések, családi kiadások), az egy stabilabb, felnőttebb rendszert épít. Ez az a gondolkodásmód, ami hosszú távon különbséget tesz a kiégett, adóproblémákkal küzdő tartalomgyártó és a valódi, fenntartható márkát építő vállalkozó között.
Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint
Őszintén: szerintem nincs rosszabb pozíció annál, mint amikor egy tehetséges tartalomgyártót nem a nézői, hanem a NAV „tör le”, mert éveken át abban hitt, hogy az online bevételek valahogy kívül esnek a valóságon. A TikTok, a YouTube, az Instagram vagy az OnlyFans csak eszköz. A kérdés nem az, hogy mennyi nézettséget hoznak, hanem az, hogy a rajtuk keresztül bejövő pénzt tudatosan vállalkozássá tudod-e szervezni. Ha igen, akkor ezek a platformok segítenek abban, hogy Magyarországon, magyar közegben építs magadnak egzisztenciát. Ha nem, akkor egy idő után több stresszt fognak hozni, mint szabadságot.
Nem az a cél, hogy minden forint után rettegve számold az adót, hanem az, hogy olyan rendszert építs, ahol előre tudod, mi mennyibe kerül: mennyi az adó, mennyi marad nálad, mennyit tudsz visszaforgatni technikába, képzésbe, saját magad fejlesztésébe. Ezt a játékot – bármennyire is nem tetszik sokaknak – pénzzel játsszák. Aki ezt elfogadja, és úgy gondolkodik, mint egy felelős vállalkozó, az nem áldozatává válik a rendszernek, hanem tudatosan használja ki a lehetőségeket. Aki pedig azzal áltatja magát, hogy „majd valahogy megúszom”, az általában a legrosszabbkor szembesül azzal, hogy mégsem.
Számomra a tartalomgyártó nem attól lesz „profi”, hogy hány százezres követőtábora van, hanem attól, hogy hajlandó-e felnőttként tekinteni a saját pénzügyeire. Ha ezt megléped – adószám, vállalkozás, könyvelő, átgondolt adózási forma –, onnantól sokkal nyugodtabban tudsz foglalkozni azzal, amihez igazán értesz: értelmes, hatásos tartalmat készíteni egy zajos piacon. Ha pedig érdekel a marketing, a pszichológiai mechanizmusok, a vállalkozói gondolkodás mélyebb szintje, akkor javaslom, hogy ne csak videókat nézz, hanem kezdj el rendszerszinten tanulni – mert a rendszerben gondolkodó tartalomgyártóból lesz hosszú távon sikeres vállalkozó.
Ajánlott magyar videó/podcast
Ha a TikTok-bevételek kapcsán nem csak az adózás, hanem a vállalkozói gondolkodás, a pénzhez való viszony is érdekel, érdemes megnézned az alábbi videót:
Szakértő válaszol – gyakori kérdések
1. Kell adót fizetnem a TikTok-bevétel után, ha még diák vagyok és nincs más jövedelmem?
Igen. A személyi jövedelemadó-törvény nem tesz különbséget diák és nem diák között: minden bevétel adóköteles, amit nem minősít a törvény adómentesnek. Ha a TikToktól pénzt kapsz, az önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít, és ugyanúgy 15% SZJA-t, valamint – az éves jövedelmi szintedtől függően – 13% szochót kell utána fizetni, mint bárki másnak. [oai_citation:10‡nav.gov.hu](https://nav.gov.hu/ado/szja/Tartalomszolgaltato_platformon_szerzett_jovedelem_adozasa) Diákként annyival jobb a helyzeted, hogy valószínűleg nincs más, nagy összevont jövedelmed, így a szocho-fizetésed a minimálbér huszonnégyszereséig mindenképp belefér a keretbe. Ettől még adószámot kell igényelned, számlát kell tudnod kiállítani, és érdemes könyvelővel átnézni az éves bevallást – különösen, ha külföldi platformtól érkezik a pénz.
2. Mi a helyzet, ha külföldre költöztem, de a TikTok a magyar bankszámlámra utal?
Ez már adórezidencia-kérdés. Alapvetően ott adózol a világjövedelmed után, ahol az adózás szempontjából illetőséggel bírsz (lakóhely, tartózkodási hely, központi érdekeltség, stb.). Ha hivatalosan külföldön lettél adórezidens (például bejelentettél egy másik EU-országba költözést, ott van munkaviszonyod, ott élsz életvitelszerűen), akkor főszabály szerint ott kell leadózni a TikTok-bevételt, hiába jön magyar számlára az utalás. Ha viszont magyar adórezidens maradsz – itt élsz, itt van a családod, lakásod, vállalkozásod –, akkor a NAV a magyar bankszámlán megjelenő bevételt magyar adóalapnak fogja tekinteni. Ilyen helyzetben mindenképpen érdemes nemzetközi adózásban jártas szakemberrel beszélni, és megnézni az adott ország és Magyarország közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt. A lényeg: nem az számít, melyik országban van a számlád, hanem az, hogy hol vagy adórezidens.
3. Kell-e számlát adnom, ha a TikTok közvetlenül fizet, és nem „megrendelővel” szerződöm?
Igen. A NAV tartalomszolgáltató platformokra vonatkozó állásfoglalása szerint a TikTok, a YouTube, az OnlyFans és társai szolgáltatásvásárlónak minősülnek, te pedig szolgáltatást nyújtasz nekik. Ez akkor is igaz, ha technikailag a rendszer „kreditként”, „jutalomként” vagy „creator fund” kifizetésként nevezi a pénzt. Amint pénzben megjelenik a bevétel (azaz kifizetik neked), az szolgáltatási díjként fogható fel, és számlát kell róla kiállítanod. Magánszemélyként ehhez adószám kell, vállalkozóként pedig az EV- vagy céges adószámodat használod. Ha nem számlázol, az nem azt jelenti, hogy nincs jövedelmed – csak azt, hogy szabálytalanul kezeled a bevételt, amit egy ellenőrzésnél a NAV számon kérhet rajtad.
4. Választhatok-e KATA-t, ha TikTokból élek, de mellette fotósként magánszemélyeknek is számlázok?
Az új KATA lényege, hogy egyéni vállalkozóként kizárólag belföldi magánszemélyeknek számlázhatsz.
Ha fotósként csak lakossági ügyfeleid vannak (esküvő, családi fotózás stb.), a fotós tevékenység önmagában akár kata-kompatibilis lehetne. A gond ott kezdődik, hogy a TikTok-, YouTube- vagy OnlyFans-bevételek külföldi cégtől érkező B2B-kifizetések. Ha ugyanazzal a KATA-s EV-vel számlázol TikToknak is, azzal megszeged a KATA-szabályokat. Ilyenkor vagy lemondasz a KATA-ról, és átalányadózó EV leszel, ahol minden tevékenységedet együtt kezeled; vagy a fotózást külön KATA-s vállalkozásban, a TikTokot pedig egy másik, átalányadós EV-ben vagy cégben viszed – utóbbi azonban gyakorlatilag nem járható, mert ugyanarra a személyre ilyen formában a gyakorlatban nem épít rendszert a NAV. A realitás: ha komolyan élsz TikTokból, felejtsd el a KATA-t, és építs egy jól átgondolt átalányadós vagy céges struktúrát.
5. Miben más a magyar piac a TikTok-tartalomgyártók szempontjából, mint a nagy külföldi példák?
A legtöbb nemzetközi influencer-siker történet mögött olyan piac áll, ahol jóval nagyobb a fizetőképes kereslet, más az adórendszer, lazább a szabályozás, és alapvetően milliárdos lakosságra építenek. Magyarországon egy pesszimistább, tőkehiányos, árérzékeny piac van, ahol ráadásul az új KATA-szabályok, az átalányadó rendszere és az áfa-szabályok is erősen keretezik, mit lehet és mit nem. A magyar tartalomgyártónak nem az amerikai vagy brit mintákat kell másolnia, hanem a hazai szabályok között kell okosan optimalizálnia. Ez adózásban azt jelenti, hogy sokkal nagyobb súlya van annak, hogy jól választasz-e adózási formát (önálló tevékenység, átalányadó, cég), és hogy tudatosan kezeled-e az áfa- és szocho-kötelezettségeidet. Marketingben pedig azt, hogy a kisebb piacon mélyebb bizalmat kell építened a követőiddel, mert a „gyors meggazdagodás” ígérete Magyarországon jóval hamarabb ütközik falnak, mint egy 300 milliós nemzetközi közönségnél.
Források
- Nemzeti Adó- és Vámhivatal: Tartalomszolgáltató platformon szerzett jövedelem adózása
- NAV információs füzetek – önálló tevékenységből származó jövedelem, átalányadózó egyéni vállalkozók
- Novitax: A szociális hozzájárulási adó szabályai 2024-ben
