Klapka reklámja: Vámház körút 9.

Főbb pontok:

Nincs olyan hónap, amikor valamelyik marketinges csoportban meg ne említenék a marketingben laikus vállalkozók és a marketingben laikus marketingesek a Vámház körút 9-et, mint jó példát. Az érvelésük a megjegyezhetőségen nyugszik, ami mögé mást és mást látnak. Valaki szerint rossz a reklám, és azért jó, mert már nem a minőség kell az embereknek. Valakik szerint Klapka melegszívű karaktere miatt működött. Más emberek szerint pedig az egyszerű a nagyszerű. Számtalan elméletet olvastam már, ám inkább nézzük meg egy marketinges szemével ezt a reklámot.

Mindig muszáj azzal indítanom, hogy: minden ember más és más. Ezért különbözőek vagyunk abban is, hogy hol húzódik meg az ismétlést tűrő határunk. Ha ez a tulajdonságunk alacsonyan van, akkor gyorsan unszimpatikussá válik egy reklám, és ilyenkor hagyja el a szánk azt a mondatot, hogy: csak azért sem veszek innen semmit!

De hiába magas az ismétlést tűrő küszöbünk, előbb-utóbb a telítődési pontunk nekünk is megtelik. Bár az ismétlések számával nő a reklám ismertsége, és mi magunk erőteljesebben tudunk visszaemlékezni a reklámra, ezzel arányosan csökken a szimpátiánk.

A Klapka féle reklám pedig anno orrvérzésig ment.

Csak 5775 Ft
kozepen

De akkor miért működött ez a reklám?

Mert eltérült. A sok ismétlés hatására a hallgatóság kínjában átkölti a reklámokat. Új értelmezést ad nekik, új kontextusba teszi őket, vagy ha úgy tetszik: tehetetlenségükben viccelnek vele. A fogyasztók viselkedéséből pedig az fog következni, hogy a szimpátia, ismertség és a reklám emléke ugrásszerűen megnő.

Még mielőtt bárki ezt a taktikát választaná, tudnia kell, hogy rengeteg pénzébe fog kerülni és nem fogja tudni kontrollálni a felhasználók produktumát, tehát az elérni kívánt célunkkal (mint pl. bizalom) szembemehetnek, de az is elképzelhető, hogy pár hónap után nem az eredeti reklám marad meg az emberek fejében, hanem az átköltött verziója, ami nem ösztönzi a vásárlást.

Viszont az is igaz, hogy a remarketinglistánkat kevés pénzből is túl tudjuk kommunikálni, de ehhez a módszerhez kell a kritikus tömeg is, ami eltéríti a hirdetésünket.

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.
alul
Címkék:

Egész jók

Csak 5775 Ft

Népszerű

A különböző generációk idegrendszeri fejlődése

Az idegrendszer nem vákuumban fejlődik: a kor, amelybe beleszületünk, maga is „ingerkörnyezet”. Háborúk, jóléti évtizedek, inflációs sokkok, digitális robbanások és politikai fordulatok – mindegyik beírja a maga nyomát a stresszkezelés, a figyelem, a kockázatvállalás és a tanulás idegrendszeri mintázataiba. Mielőtt bárki félreértené: nem arról van szó, hogy a Lost Generation vagy a Z generáció agya...

Lost Generáció (1883–1900) marketing megközelítése

A „Lost generáció” kifejezés az 1883 és 1900 között született nemzedéket jelöli, amely fiatal felnőttként élte át az első világháborút, majd a háború utáni zűrzavaros években, a „roaring twenties” néven emlegetett 1920-as évtizedben kereste helyét a megváltozott világban. Gertrude Stein író nevezte először így ezt a nemzedéket – „elveszett generáció” –, utalva arra, hogy a...

Tanuljunk! Így promtolj a ChatGPT 5-ben

„A prompt nem varázsige, hanem munkautasítás.” Ezzel a gondolattal kezdem minden tréningemet, mert a ChatGPT 5-ben az eredmény minőségét elsősorban nem a modell „hangulata”, hanem a MI bríf-fegyelme határozza meg. A jó prompt nem poétika, hanem szervezett gondolkodás: néhány sorban világos célt, kontextust, korlátokat, kimeneti formát és minőségbiztosítást írunk le – úgy, ahogy egy vezető...

A Z generáció miért nem tartja fontosnak az iskolai végzettséget?

„A diploma mindent megold” – ez a történet sokáig működött. A 20. század ipari és korai információs gazdaságában a felsőfokú végzettség valóban a társadalmi felemelkedés egyik legegyértelműbb jelzése volt: egyszerre jelentett szűrőt és belépőt a magasabb bérszintekhez és presztízspályákhoz. A Z generáció (nagyjából az 1997 és 2012 között születettek) azonban már egy másik világban nőtt...

Itt érsz el

© Copyright 2025