A marketing menedzser szakma átfogó bemutatása

Ha Magyarországon rákeresel arra, hogy „marketing menedzser”, nagyon gyorsan beleütközöl egy jelenségbe: sokan úgy használják ezt a titulust, mintha egyenlő lenne azzal, hogy valaki hirdetéseket futtat, posztol, vagy „kreatívkodik”. A valóság ennél jóval földhözragadtabb. A marketing menedzser elsődleges feladata nem az, hogy szórakoztató tartalmakat gyártson, hanem az, hogy a vállalat növekedését segítse: keresletet építsen, piacot értsen, ajánlatot tisztítson, csatornát és költségvetést tervezzen, valamint vállalható módon számonkérhető eredményt hozzon. Ez üzleti szerep, nem esztétikai. A „mennyire szép a poszt” legfeljebb másodlagos. A „mennyi új vevő jött, mennyiért, és milyen minőségben” már elsődleges kérdés. A marketing menedzser olyan pont a szervezetben, ahol a piaci valóság és a belső működés találkozik. Neked, mint döntéshozónak azért érdemes komolyan venni ezt a szakmát, mert a legtöbb vállalkozásnál a marketing hibái nem hangosak, hanem lassúak: elfolyó költségek, rossz célcsoport, pontatlan ígéretek, széteső kampányok, későn észrevett piaci változások. Ezek ritkán dőlnek rád egy nap alatt, inkább hónapok alatt eszik meg a nyereséget és a lendületet. A marketing menedzser szerepe pontosan ott erős, ahol a vállalkozó már nem tud mindent fejben tartani, mégis szeretné kézben tartani a növekedést. Ebben a cikkben végigmegyünk azon, hogy mit csinál a marketing menedzser a gyakorlatban, milyen készségek kellenek hozzá, milyen képzési és karrierutak vezetnek ide, hogyan néz ki a munkaerőpiaci realitás, és hogyan tudsz vállalkozóként jól választani. Nem frázisokat kapsz, hanem gondolkodási keretet és döntési szempontokat.

A marketing menedzser szerepe a vállalatban

A marketing menedzser pozíciója akkor értelmezhető jól, ha nem „marketingfeladatként”, hanem üzleti funkcióként nézed. A cégnek van terméke vagy szolgáltatása, van önköltsége, van versenykörnyezete, és van egy célja: fenntartható profit mellett növekedni. A marketing menedzser ennek a növekedési logikának a „piaci oldali” felelőse. Nem egyetlen csatorna gazdája, hanem összefogja a piacismeretet, a pozicionálást, az üzenetet, az ajánlat logikáját, a csatornamixet, a költségkeretet és a mérést. Ezért dolgozik együtt jellemzően az értékesítéssel (leadminőség, visszajelzések, ajánlat finomítása), a termék- vagy szolgáltatásoldallal (értékajánlat és ügyfélélmény), a pénzüggyel (költséghatékonyság, megtérülés, előrejelzés), és gyakran az ügyfélszolgálattal is (visszatérő problémák, retention, ügyfélhang). A legjobb marketing menedzserek nem „kreatív irányba” viszik a céget, hanem tisztább döntések felé: kinek szólunk, miért fizet, hol érjük el, és milyen ígéretet tudunk ténylegesen teljesíteni. Itt jön be a piacorientált gondolkodás lényege: a piaci információ nem dísz, hanem döntési input. Ha a cég gyűjti a jelzéseket (igények, panaszok, versenytársak, árváltozások, csatornák teljesítménye), ezeket megosztja a megfelelő helyeken, majd reagál rájuk (termék, ajánlat, kommunikáció, csatorna, ár), akkor a marketing menedzser gyakorlatilag egy szervezeti „érzékelő és válaszadó” rendszert működtet. Ez különösen fontos olyan piacon, ahol a kereslet gyorsan változik, a hirdetési költségek ugrálnak, és a fogyasztói bizalom törékeny. Egy átlagos magyar KKV-nál ez a szerep gyakran azért nehéz, mert a tulajdonos fejében van a termék, a pénz, az értékesítés és a döntés is. Ilyenkor a marketing menedzser akkor tud igazán hasznos lenni, ha nem rivalizál, hanem tehermentesít: rendszert épít a növekedési próbálkozásokból, és segít a vállalkozónak abban, hogy ne érzésből költsön, hanem vállalható hipotézisek mentén.

Marketing menedzser feladatai a gyakorlatban

A marketing menedzser feladatait érdemes két rétegben látni: egyrészt van egy stratégiai réteg (kinek, mit, miért és milyen irányban), másrészt van egy operatív réteg (mikor, hol, mennyiért, milyen kreatívval, milyen folyamattal). A gond ott kezdődik, amikor a cég csak az operatív réteget látja, és azt gondolja, hogy a marketing „hirdetés”. A jól működő marketing menedzsment valójában egy folyamatos döntési ciklus: megérteni, tervezni, végrehajtani, mérni, korrigálni. Ebbe nemcsak a kampányok férnek bele, hanem a célcsoport finomítása, az ajánlat fejlesztése, a termékoldalak és értékesítési anyagok logikája, a CRM és az utánkövetés, sőt a piaci pozíció védelme is. Ha röviden kellene megfogalmazni: a marketing menedzser felel azért, hogy a cég marketingje ne akciók és ötletek halmaza legyen, hanem rendszerszintű növekedési munka. A következő lista nem teljes, de jól megmutatja a valós fókuszpontokat:

• Piac- és vevőmegértés: célcsoportok szegmentálása, igények és ellenérvek feltárása, visszajelzések rendszerezése.
• Pozicionálás és üzenet: értékajánlat tisztítása, kommunikációs hierarchia, márkahang és következetesség.
• Ajánlat és csatornamix: termékcsomagok, árazási logika, promóciók, csatornák szerepének kijelölése.
• Kampánytervezés és kivitelezés: briefek, ütemezés, kreatívok, landingek, e-mail folyamatok, tesztek.
• Mérés és teljesítmény: célok, KPI-ok, riportok, tanulságok, költségkeretek és megtérülés követése.
• Csapat és partnerek vezetése: ügynökségek, freelancerek, belső kollégák koordinációja, felelősségi körök tisztázása.

Ha ezt a táblázatot nézed, látszik a lényeg: a marketing menedzser nem „csinál valamit”, hanem döntéseket készít elő és visz végig. Nála áll össze a narratíva, a szám, a csatorna és a szervezeti együttműködés. Ha ő hiányzik, a marketing jellemzően szétesik: mindenki tesz hozzá valamit, de senki nem felel a teljes képért.

Készségek és kompetenciák

A marketing menedzser szakma azért tűnik kívülről „nehezen megfoghatónak”, mert többféle képesség egyszerre kell hozzá. Egyetlen erős skill ritkán elég. Ha csak kreatív vagy, elszállsz a valóságtól. Ha csak analitikus vagy, steril leszel, és nem tudsz figyelmet szerezni. Ha csak jó beszélő vagy, de nincs rendszer a fejedben, akkor a csapatod és a tulajdonosod is kifárad a sok irányváltástól. A jó marketing menedzser egyszerre gondolkodik stratégiai szinten, és közben képes operatív módon végigvinni a dolgokat. Készségoldalról ezt négy nagy blokkban érdemes kezelni. Az első a stratégiai gondolkodás: szegmentálás, pozicionálás, ajánlati logika, csatornaszerepek, és annak megértése, hogy a marketing nem önmagáért van, hanem az üzleti célokért. A második az adat- és pénzügyi szemlélet: nem kell pénzügyi igazgatónak lenned, de értened kell a költség és eredmény viszonyát, a megtérülés logikáját, és azt, hogy egy kampány nem akkor jó, ha „sokan látták”, hanem ha az adott üzleti modellben értelmezhető módon hoz vevőket. A harmadik a kommunikáció és vezetés: briefelni, visszajelezni, konfliktust kezelni, belső egyeztetéseket levezetni, és közben úgy képviselni a marketinget, hogy a többi részleg ne ellenfélnek, hanem partnernek érezze. A negyedik a rendszerépítés: folyamatok, feladatkiosztás, riportolás, tesztelés, dokumentáció. A marketing menedzsernek gyakran az a szerepe, hogy a „majd lesz valahogy” működést átalakítsa egy olyan keretté, amelyben a kreatív munka nem ad hoc, hanem tervezett. Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar piacon különösen fontos az a képesség, hogy a marketing menedzser tudjon egyszerre határozott és pragmatikus lenni: sok mikro- és kisvállalkozásnál nincs türelem hosszú elemzésekre, mégis szükség van minimum szintű rendrakásra. Ehhez olyan személy kell, aki nem sértődik meg a kritikától, nem magyarázkodik, hanem javít, és aki képes az eredményeket érthetően elmondani a döntéshozónak. A marketing menedzser szakma érettségét sokszor nem az mutatja meg, hogy mennyi csatornát ismer, hanem hogy mennyire tud felelősséget vállalni a választott irányért.

Eszközök, mérőszámok és felelősség

Ha a marketing menedzser szerepét komolyan veszed, előbb-utóbb eljutsz oda, hogy a „tetszik-nem tetszik” szint helyett mérőszámokban kell gondolkodni. Ez nem azt jelenti, hogy mindent számmá kell erőszakolni, hanem azt, hogy a cégnek legyen közös nyelve a döntésekhez. A marketing menedzser itt egyszerre fordító és őr: lefordítja a piaci zajt üzleti kérdésekké, és őrzi azt, hogy a csapat ne önigazolásra, hanem tanulásra használja az adatokat. A tipikus mérőszámok vállalkozástípustól függnek, de alaplogikák vannak. A felső szinten ott a bevétel, a profit és az ügyfélérték (mennyi bevételt hoz egy vevő teljes életciklusa alatt). Középen ott a vevőszerzés költsége, a csatornák hatékonysága, a konverziós arányok, a visszatérési arány és az ajánlások. A belépő szinten ott a forgalom, az átkattintás, a megnyitás és minden olyan mutató, ami csak közvetett jelzője a valódi üzleti teljesítménynek. A marketing menedzser akkor dolgozik jól, ha nem ragad le a felszíni számoknál, hanem megérti az összefüggést: miért nőtt a forgalom, és miért nem nőtt a bevétel; miért lett több lead, és miért romlott a minőség; miért lett olcsóbb az átkattintás, és miért lett drágább a vásárló. Ehhez eszközoldalon ma már szinte alap egy analitikai rendszer, egy CRM (vagy legalább strukturált adatkezelés), és egy olyan riportolási rutin, amelyben a marketing és az értékesítés ugyanarról a valóságról beszél. Nem kell mindenkinek ugyanazt a szoftverparkot felépíteni, de a döntésekhez kell adat. A marketing menedzser felelőssége sokszor ott kezdődik, ahol a vállalkozó már elveszik az eszközök között: milyen csatornára költünk, miért, milyen időtávon várunk eredményt, és mi az a minimum mérési fegyelem, amivel elkerülhető a pénzégetés. Egy jó marketing menedzser nem ígér garantált növekedést, viszont vállalható kísérleti logikát és átlátható döntéseket igen. Ez a különbség a „csináljuk, aztán meglátjuk” és a valódi menedzsment között.

Képzés és fejlődési út

Marketing menedzserré ritkán válik valaki úgy, hogy „elvégzett egy tanfolyamot és kész”. A szakma alapvetően gyakorlatorientált, és a legtöbb erős marketing menedzser mögött ott van egy többéves tapasztalat, különböző iparágakban, különböző csapatokban, különböző hibákkal. Formális oldalról a nemzetközi gyakorlatban jellemző a felsőfokú végzettség (marketing, üzlet, kommunikáció, menedzsment, közgazdaságtan), de ennél fontosabb, hogy a jelölt tudjon gondolkodni rendszerben, és legyen valós eredménylistája. Ha te a saját karrieredben gondolkodsz, a tanulási út szerintem három szálon fut. Az első a marketing-alapok: pozicionálás, célcsoport, üzenet, ajánlat, csatornák, márka és fogyasztói döntések. A második a mérés és üzleti gondolkodás: konverzió, költség, megtérülés, funnel, CRM-logika, és az, hogy a marketing hogyan kapcsolódik a pénzhez. A harmadik a vezetés és együttműködés: projektvezetés, briefelés, priorizálás, és az a képesség, hogy egy marketing tervet másokkal együtt végig is tudj vinni. Itt jönnek képbe a tanúsítványok (analitika, hirdetési rendszerek, e-mail marketing, SEO), de fontos, hogy ezek eszközismeretek. A menedzseri szint akkor kezdődik, amikor nem a platformok érdekelnek, hanem a döntések. Egy átlagos magyar vállalkozó szemszögéből pedig még valami fontos: a marketing menedzsernek értenie kell a magyar piac sajátosságait is. Kisebb a piac, alacsonyabb a bizalmi szint, sok szektorban árérzékenyebb a vevő, és a „külföldi nagy márkák receptje” gyakran nem működik egy az egyben. Emiatt én kimondottan értékesnek tartom azt a tudást, ami a reklámpszichológiához és fogyasztói döntésekhez kötődik. Ha ezen a területen szeretnél stabil alapokat, Dajka Gábor „Online Marketing és Pszichológia” című könyve pont arra épül, hogy a magyar mikro- és kisvállalkozók is érthetően, túlzott trendkövetés nélkül tudjanak kampányokban gondolkodni. Nem helyettesíti a gyakorlati munkát, de jó alapot ad a gondolkodásmódhoz.

Karrierút és specializációk

A marketing menedzser karrierútja ritkán egyenes vonal. A legtöbben valamilyen belépő szintű szerepből indulnak (marketing asszisztens, koordinátor, content, social media, PPC), aztán vagy specializálódnak, vagy szélesítik a kompetenciáikat. A menedzseri szinthez általában kell egy olyan időszak, amikor már nemcsak a saját feladataidért felelsz, hanem mások munkájának minőségéért és a csapat kimenetéért is. A klasszikus lépcső így néz ki: junior szerepek után specialisták (például teljesítményhirdetés, SEO, e-mail/CRM, brand), majd szenior specialista vagy csapatvezető, aztán marketing menedzser, később marketing vezető vagy igazgató, és a csúcs irányában marketingért felelős felsővezető. Közben rengeteg oldalirányú mozgás van: sok marketing menedzser később termékmenedzsmentbe megy át, vagy growth irányba, esetleg értékesítési vezetővé válik. Ez nem véletlen: a jó marketing menedzsernek eleve van üzleti látása, és ezt sok területen lehet hasznosítani. Specializációból ma bőven van választék. B2B-ben gyakori a „product marketing” és a leadgenerálás fókusz, erősebb sales együttműködéssel, hosszabb döntési ciklussal. B2C-ben gyakori a márka, a csatornaoptimalizálás és az ügyfélélmény fókusz, sokszor nagyobb kreatív mennyiséggel és gyorsabb teszteléssel. Aki marketing menedzserként tartósan erős akar lenni, annak érdemes tudatosan fejlesztenie két dolgot: a kontekstusváltást (átlátni, hogy egy adott csatorna miért működik most és miért nem fog működni később), és a priorizálást (mit nem csinálunk meg, mert nem fér bele). A marketing menedzser munkája nem attól lesz értékes, hogy mindent megpróbál, hanem attól, hogy képes fókuszt tartani, és képes olyan döntéseket hozni, amelyek középtávon is védik a céget. A vállalkozók egyik leggyakoribb elvárása, hogy a marketing „hozzon gyorsan vevőt”. Ez érthető, de a menedzseri szint ott kezdődik, amikor a marketing képes egyszerre kezelni a rövid távú teljesítményt és a hosszabb távú márka- és bizalomépítést. Aki ebben jó, annak a karrierje is stabilabb, mert nem egyetlen platformtól függ.

Fizetés és munkaerőpiaci kilátások

A marketing menedzser fizetéséről akkor lehet értelmesen beszélni, ha tisztázzuk: a fizetés a felelősséget, a döntési jogkört és a kezelt költségkeretet is tükrözi. Egy olyan marketing menedzser, aki egy kisebb cégben „egyszemélyes marketing osztály”, egészen más szinten mozog, mint egy olyan, aki nagy büdzsét kezel, több csapatot irányít, és közvetlenül felel a növekedési célokért. Nemzetközi viszonyításként érdemes megnézni az amerikai munkaerőpiac hivatalos adatait: az USA Munkaügyi Statisztikai Hivatala (BLS) az Occupational Outlook Handbookben a marketing menedzserek medián bérét 2024 májusi adatok alapján évi 161 030 dollárban adja meg, és a marketing menedzseri állások számát 2024–2034 között 7%-os növekedéssel prognosztizálja. Ez természetesen nem „átültethető” egy az egyben Magyarországra, de jól mutatja, hogy ez a szerep ott kifejezetten jól fizetett és üzletileg magas presztízsű. A magyar piacon a fizetések más szinten vannak, viszont a logika ugyanaz: aki csak végrehajt, annak a bére plafonosodik; aki döntési felelősséget is visz, annak a bére rugalmasabb. Ha vállalkozóként nézed a kérdést, én azt javaslom, hogy ne csak bérben gondolkodj, hanem megtérülésben. Mit vársz a marketing menedzsertől? Stabil leadfolyamot? Jobb minőségű vevőket? Alacsonyabb vevőszerzési költséget? Erősebb márkát? Ha ezek nincsenek kimondva, akkor a bérvita mindig érzés marad. A munkaerőpiaci kilátások kapcsán egy dolgot érdemes előre látni: a marketing menedzser szakma nem tűnik el, de átalakul. A platformismeret gyorsan avul, az adat- és üzleti szemlélet értéke viszont nő. Aki képes több csatornán gondolkodni, érti a mérési logikát, és tud csapatot vezetni, annak a pozíciója erősödik. Aki viszont csak egy eszközt tud, és ott is csak „gombokat nyom”, azt előbb-utóbb kiváltja az automatizálás, vagy egyszerűen olcsóbb lesz külső partnerrel megoldani. Vállalkozóként ez neked lehetőség is: ha jól definiálod a szerepet és a célokat, akkor nem csak embert veszel fel, hanem növekedési kontrollt.

Gyakori hibák és egy rövid önellenőrző lista

A marketing menedzser szakma egyik legnagyobb buktatója az, hogy kívülről sokszor „látható munkának” tűnik, miközben az eredmény nem mindig azonnali. Emiatt könnyű hibázni mind a szakembernek, mind a cégnek. A következő lista segít gyorsan felismerni a tipikus csúszásokat. Ezek nem szégyenfoltok, hanem figyelmeztető jelek, amelyekre érdemes reagálni.

• Csatornafetis: amikor a marketing menedzser egyetlen platformban gondolkodik, és minden problémára ugyanaz a válasza.
• Mérés nélküli aktivitás: sok anyag, sok poszt, sok kampány, de nincs közös cél és nincs tanulságlista.
• Ajánlat-vakság: a cég ajánlata gyenge vagy homályos, mégis csak a kommunikációt csiszolják.
• Túl korai ígéretek: irreális időtávok és biztosra mondott eredmények olyan piacon, ahol sok a bizonytalanság.
• Rossz együttműködés az értékesítéssel: a lead „át van dobva”, de nincs visszajelzés, nincs minőségkontroll.
• Túl sok futó projekt: nincs priorizálás, ezért mindenből félkész eredmény lesz.

Önellenőrző miniteszt (marketing menedzserként vagy vállalkozóként is hasznos):

1. Tudod-e pontosan, mi az idei 1–2 üzleti cél, amire a marketingnek szolgálnia kell?
2. Van-e egyetlen oldal, ahol a csapat ugyanazokat a számokat nézi (havonta legalább egyszer)?
3. Meg tudod-e mondani, miért pont annak adsz ajánlatot, akinek?
4. Van-e döntési szabály: mikor állítasz le egy kampányt, és mikor skálázol?
5. Le van-e írva, ki mit csinál, és mikorra kell kész lennie?

Ha ezekből több is „nem”, akkor a marketing valószínűleg nem menedzselt rendszerként fut, hanem próbálkozásokként. A jó hír: ez javítható. A rossz hír: nem kreatív ötletekkel, hanem fegyelemmel, tiszta célokkal és következetes végrehajtással.

Hogyan válassz marketing menedzsert vállalkozóként

Marketing menedzsert választani valójában üzleti döntés. Nem az a kérdés, hogy „szimpatikus-e”, hanem hogy képes-e a cég növekedését menedzselhető folyamattá alakítani. Az első lépés az, hogy te tisztázod: mire keresel embert. Két gyakori tévedés van. Az egyik, hogy a vállalkozó stratégát keres, de közben napi végrehajtásra van szüksége. A másik, hogy végrehajtót keres, de közben stratégiai bizonytalanság van (nem tudja, kinek, mit, miért). Ha ez nincs tisztázva, akkor a legjobb jelölt is szenvedni fog. A kiválasztásnál én három dolgot néznék. Első: tud-e gondolkodási keretben beszélni (célcsoport, ajánlat, csatornák, mérés), vagy csak eszközneveket sorol. Második: van-e múltbeli eredmény, amit el tud magyarázni (nem dicsekvés szintjén, hanem ok-okozat szinten: mit miért csinált és mi lett belőle). Harmadik: hogyan kezeli a bizonytalanságot: tud-e óvatosan, de határozottan tervezni, és tud-e visszajelzést adni akkor is, ha a cég oldalán van a hiba (például rossz az ajánlat vagy nincs kapacitás a teljesítésre). A következő interjúkérdések segítenek kiszűrni a felszínes jelölteket, és előhozni a valódi gondolkodást:

• „Ha az első 30 napodban csak három dolgot csinálhatnál nálunk, mi lenne az, és miért?”
• „Milyen számokat kérnél el tőlem hetente és havonta, hogy jól tudj dönteni?”
• „Mondj egy példát, amikor egy kampányt leállítottál. Miért állítottad le, és mi lett a tanulság?”
• „Hogyan kezeled, ha az értékesítés azt mondja, rosszak a leadek, de nincs visszajelzésük és nincs adatuk?”
• „Mi az a helyzet, amikor a marketing nem tud eredményt hozni, mert nem marketing probléma?”

Végül egy nagyon praktikus szempont: a marketing menedzser csak akkor tud eredményt hozni, ha van hozzá jogosultsága. Ez nem hatalmi kérdés, hanem működési. Kell hozzá hozzáférés adatokhoz, kell együttműködés az értékesítéssel, kell minimális költségkeret, és kell döntési sebesség. Ha a cégben minden döntés két hét alatt születik meg, akkor a marketing menedzser vagy lelassul, vagy elmegy. Ha vállalkozóként azt akarod, hogy ez a szerep megtérüljön, akkor a legnagyobb ajándék, amit adhatsz neki, a tiszta cél, a tiszta felelősségi kör és a tiszta riportolási rend. Ebben nincs romantika, de van növekedés.

Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint

A marketing menedzser pozíciót azért tartom komoly szerepnek, mert a legtöbb vállalkozás nem azért bukik el, mert rossz a terméke, hanem azért, mert nem tudja stabilan megszerezni és megtartani a vevőit olyan költségszinten, ami mellett profit marad. A marketing menedzser ott erős, ahol a növekedés már nem ösztön, hanem fegyelmezett építkezés. Én szeretem azokat a marketing menedzsereket, akik nem ígérnek csodát, hanem rendszert építenek, és akik a számokat nem azért nézik, hogy igazuk legyen, hanem azért, hogy jobbak legyenek. A cégvezetőknek pedig azt üzenem: ha marketing menedzsert akarsz, akkor ne kampánykezelőt keress, hanem olyan embert, aki képes rendet rakni a piaci gondolkodásban, és képes kimondani a kellemetlen dolgokat is. Mert a marketing sokszor nem „reklám probléma”, hanem termék, ajánlat, teljesítés, ügyfélélmény és bizalom együtt.

„A marketing menedzser nem attól értékes, hogy sok mindent csinál, hanem attól, hogy kevés dologban hoz jó döntést, és azt végig is viszi. A növekedés fegyelem kérdése.” – Dajka Gábor

Ha ezt a szerepet jól építed fel, akkor a marketing nem stresszforrás lesz, hanem kontroll. És én befektetői fejjel pontosan ezt keresem egy cégben: olyan működést, ahol a növekedés nem szerencse, hanem menedzselt folyamat. Ehhez pedig kell egy ember (vagy egy gondolkodásmód), aki képes a piac felől nézni a céget. A marketing menedzser szakma erről szól. Nem mindenkinek való, és nem minden cégnek időszerű, de amikor eljön az ideje, akkor nagyon drága nélküle tanulni.

Szakértő válaszol – gyakori kérdések

Milyen végzettség kell ahhoz, hogy valaki marketing menedzser legyen?

Előnyt jelent a marketing, üzleti vagy menedzsment irányú diploma, de önmagában nem garancia. A menedzseri szinthez általában több év gyakorlati tapasztalat kell, és az, hogy a jelölt tudjon rendszerekben gondolkodni, mérni, priorizálni, és mások munkáját vezetni. A legjobb jelölteknek van portfóliójuk: eredmények, kampánylogika, tanulságok.

Mennyi idő alatt látszik a marketing menedzser munkája?

Rész-eredmények gyakran 4–8 hét alatt is láthatók (mérés rendbetétele, ajánlat tisztítása, kampányok fegyelmezése), de a stabil növekedés jellemzően hónapok munkája. Ha a cégben előtte ad hoc marketing ment, akkor előbb rendrakás lesz, utána skálázás. A gyors ígéretek helyett a tiszta tervet érdemes kérni.

Magyar KKV-ként jobb marketing menedzsert felvenni, vagy ügynökséget választani?

Attól függ, mi hiányzik. Ha a cégedben nincs marketing irány, nincs stratégia, és nincs, aki a partnereket vezesse, akkor egy belső marketing menedzser óriási értéket adhat, mert ő lesz a felelős. Ha viszont van belső irány és kontroll, csak kapacitás kell a kivitelezéshez, akkor ügynökség is jó lehet. A rossz kombináció az, amikor nincs belső felelős, és az ügynökségtől várod, hogy kitalálja helyetted a céged üzleti logikáját.

Milyen számokat kérjek a marketing menedzsertől havonta?

Minimum legyen egy rövid, érthető riport: költés csatornánként, eredmények (lead/vásárlás), költség per eredmény, bevételi hatás ahol mérhető, és 3–5 tanulság arról, miért úgy alakult, ahogy. Ezen felül legyen terv a következő hónapra: mit tartanak meg, mit állítanak le, mit tesztelnek.

Források

• U.S. Bureau of Labor Statistics – Occupational Outlook Handbook: Advertising, Promotions, and Marketing Managers
• O*NET OnLine – Marketing Managers (11-2021.00)
• Jaworski, B. J. & Kohli, A. K. (1996): Market orientation: Review, refinement, and roadmap (DOI: 10.1007/BF00128686)