Az Amerikai marketing eszmécsere és a pszichológia találkozása a 20. század elején vette kezdetét, amikor a marketing pszichológiai értelmezése bontakozott ki az ország marketing megkérdőjelezői és a széleskörűen hozzáférhető kutatások alapján. John B. Watson 1913-ban tette le a mérföldkövet „A reklám pszichológiája” című munkájával, amelyben a reklámok emberekre gyakorolt hatását vizsgálta, tudományos módszertan segítségével elemzve a reklámok hatékonyságát.
Az 1920-as és 30-as évek további mélyreható elemzéseket hoztak, Harry Hollingworth a reklámok személyiségzavarokra gyakorolt hatását, míg Herta Herzog az érzelmi faktorok márkák és termékek üzeneteivel való azonosulásának hatását vizsgálta.
Az 1950-es években Abraham Maslow „Motiváció és személyiség” című művével a pszichológia és a marketing kapcsolata mélyült el, bemutatva az önfennmaradás elméletét, és segítve a marketing szakembereket megérteni az emberek vásárlási motivációit.
Az 1960-as években a retail területén tapasztalt fejlődés következtében a fogyasztói magatartás vizsgálata került a marketing pszichológia középpontjába. Jerry C. Olson és Philip Kotler ebben az időszakban írták meg a „Marketingtudomány” című művüket, amely meghatározó volt az iparban.
Az 1980-as években a gazdasági tendenciák – mint a fogyasztás növekedése, a globalizáció és a telekommunikáció fejlődése – megváltoztatták a kutatások irányát és a marketing pszichológia jelentőségét, az emberek fogyasztói viselkedésének mélyebb összefüggéseire összpontosítva.
A digitális kor beköszöntével a marketing pszichológia új dimenziókat nyitott meg. Az 1990-es években az internet és a digitalizáció átalakította a marketing pszichológia értelmezését, melynek következtében a fókusz a fogyasztói élményekre és a személyre szabott marketingre irányult. Az online térben elérhető és elemezhető adatok hatalmas lökést adtak ennek a tudományterületnek, lehetővé téve a költséghatékony online kísérleteket és azonnali visszajelzést.
Online, a marketing pszichológia már nem csak a vásárlók figyelmének felkeltéséről szól, hanem olyan technikákról is, mint a UI/UX tervezés, a perszonalizáció, amelyek elősegítik a magasabb konverziós arányokat és javítják a vásárlói élményt. A perszonalizáció, a kontraszt, a szín- és betűtípus-választás, és az urgencia technikák mind a marketing pszichológia alkalmazásaival nőttek, amelyek hozzájárulnak a hatékonyabb vásárlói tájékoztatáshoz és a magasabb konverziós arányokhoz.
Összefoglalva, a marketing pszichológia története a marketing és a pszichológia együttfejlődésével párhuzamosan alakult, és a kutatások segítségével a marketingeszközök és reklámok hatékonyabbak lettek az idők folyamán. Az emberek fogyasztói viselkedésének és motivációinak jobb megértésével a marketing pszichológia hozzájárult a fogyasztói élmény javításához és a vásárlói visszajelzések monitorozásához és felhasználásához a marketing stratégiákban.