A marketingesekkel szembeni előítéletek gyakran szélsőségesek. Egyesek ügyes manipulátoroknak tartják őket, akik bármire képesek, hogy rávegyenek minket egy vásárlásra, mások inkább büta, felszínes üzenetkészítőnek látják őket. De miért is alakulhatott ki ez a kép róluk? Milyen valóságelemek vannak e sztereotípiák mögött?
A probléma egyik gyökere az egyszerűsítésben keresendő. A marketing feladata az, hogy eljuttassa az üzenetet az emberekhez, és ezt gyakran a lehető legegyszerűbb formában kell megtennie. Ez a leegyszerűsítés szükségszerű, hiszen egy rohanó világban élünk, ahol a figyelem értékes és szűkös erőforrás. Az emberek gyors, érthető üzeneteket akarnak, amiket azonnal meg tudnak emészteni. A túlzott egyszerűsítés azonban épp olyan benyomást kelt, hogy az üzenet mögött nincs igazi tudás vagy tartalom. Ez a fajta leegyszerűsítés könnyen vezethet oda, hogy a marketingesek munkája felszínesnek, „butának” tűnik.
A másik probléma az, hogy a marketing gyakran manipuláló módszereket alkalmaz. Amikor egy reklám az érzelmeinkre játszik rá, vagy művileg teremt hiányérzetet, az érzelmi zsarolás határát sôrolja. Sok esetben a marketingesek ezt és sok más pszichológiai technikát alkalmaznak, hogy megpróbáljanak rávenni bennünket a vásárlásra. Ez érthetően ellenszenvet vált ki sokakból, akik manipulatívnak és etikailag megkérdõjelezhetőnek tartják az ilyen módszereket. A marketing ilyenkor nem az értékteremtésről, hanem az érzelmi kötések mesterséges kialakításáról szól.
A transzparencia hiánya szintén hozzájárul a „sunyi marketinges” képhez. Sok marketinges próbál úgy tűnni, mint aki mindent tud és mindenre van megoldása. Ez a fajta mindentudás azonban gyakran átlátszó, és ha a valós eredmények elmaradnak, gyorsan elveszíthető az ügyfelek bizalma. A túlzott ígérgetés – például hogy a kampány biztosan megduplázza az értékesítési számokat – szintén sokat ront a szakma megítélésén. A csalódott ügyfelek ilyenkor érthetően csalódnak és manipulatívnak tartják a marketingeseket.
Fontos viszont látni, hogy a marketing tényleg egy komplex szakma, amely valóságos tudást és komoly készségeket igényel. Egy igazán jó marketinges ért a fogyasztói pszichológiához, tájékozott az adatvezérelt döntéshozatal terén, és kreatív kommunikációval tudja elérni a közönségét. Együtt dolgozik kreatív szakemberekkel, kampányokat tervez, és elemzi azokat, hogy jobban megértse a piaci igényeket. Azok a marketingesek, akik tisztességesen végzik munkájukat, értéket teremtő kapcsolatokat építenek a márkák és a fogyasztók között.
A márkaépítés és ügyfélközpontú marketing olyan fogalmak, amelyek hísznek abban, hogy a marketing nemcsak egy termék eladásáról szól, hanem arról is, hogy értéket adjunk a fogyasztónak. Aki jó marketinget végez, az hitelességgel, észszerű ígéretekkel és ügyfélközpontú gondolkodással dolgozik.
A marketing nem az emberek becsapásáról kell, hogy szóljon, hanem arról, hogy segítsen a fogyasztóknak jobb döntéseket hozni. Az igazi marketinges felismeri, hogy a fogyasztókat nemcsak érzelmi alapon lehet meggyőzni, hanem valós, releváns és értékes információkat kínálva is. Az etikus marketing lehetőséget teremt arra, hogy mind a márkák, mind pedig a fogyasztók hosszú távon értéket nyerjenek a kapcsolatból.
Az előítéletek és sztereotípiák ellen a marketingeseknek tényleges szakmai tudással, etikus magatartással és átlátható kommunikációval kell fellépniük. Az igazi értékteremtő marketing ott kezdődik, amikor nemcsak a profit maximalizálása a cél, hanem a fogyasztók és ügyfelek iránti valódi előnyök biztosítása. A hitelesség, és az, hogy a fogyasztó valóban értékes tapasztalatokat szerezhessen a márkával kapcsolatban, az, ami meghatározza a jó marketingest. Ha a marketing értékalapú, akkor az nemcsak a márkának, de a társadalom egészének is hasznára válik.