Vállalkozóként sokszor olyan hullámvasúton élsz, amelyet talán sosem gondoltál volna. Előfordul, hogy reggel még eufórikus hangulatban vagy a frissen megkötött üzleted miatt, délután viszont azon morfondírozol, hogy miért nincs több időd saját magadra, és éjjel a következő kampány kockázata miatt forgolódsz álmatlanul. A mindennapjaidban megjelenő stressz természetes része a vállalkozói létnek, ugyanakkor nem törvényszerű, hogy ez teljesen uralja az életedet. Létezik egy olyan pont, amikor a motiváció és a stressz szintje még inspirál és lendületben tart, de ha átbillensz azon a bizonyos határon, minden összeomlani látszik. A kutatások szerint a vállalkozók mentális egészsége szempontjából meghatározó, hogy miként tanulsz meg gazdálkodni a nyomással (Kuratko, 2016, Journal of Business Venturing). Ha úgy érzed, néha túl sok az elvárás, a szervezetet pedig egyre inkább felemészti ez a teher, akkor érdemes tudatosan odafigyelned arra, hogyan kezeld a stresszt.
A vállalkozói stressz rendkívüli módon összetett. Vannak időszakok, amikor hirtelen zúdul rád a bizonytalanság érzése: új terméket vagy szolgáltatást vezetsz be, megpróbálsz kitűnni a piacon, versenytársakat figyelsz, közben pedig a mindennapi működés során is felmerülnek nehézségek. Gyakran csak egy olyan mini szünetre vágynál, amikor megpihensz és kívülről tekintesz rá az életedre. A pszichológiában ezt a jelenséget a szerepek közötti konfliktusnak is hívjuk (Greenhaus és Beutell, 1985, Academy of Management Review). Több szerepben kell helytállnod – vagy éppenséggel úgy érzed, hogy a vállalkozói identitás minden más szerepet felülír. A stressz itt lép igazán a képbe, hiszen nem csak a vállalkozás működtetéséről, hanem az emberi igényeidről, a magánéletedről és a személyiségedről is szól.
Érdemes tudni, hogy a stressz egy természetes reakció, ami az ősidők óta kíséri az embert. Harcolj vagy menekülj, ezek a klasszikus védekezési módok, amelyek egy veszélyhelyzetben segítenek életben maradni. A modern korban az „életben maradás” leginkább átvitt értelemben jelenik meg: a vállalkozói létezést színezi át a küzdelem és a megoldáskeresés. A tested viszont biológiailag sokszor ugyanazt produkálja, mintha egy kardfogú tigrissel néznél farkasszemet. A pulzusod megemelkedik, az agyad kortizolt termel, az izmok megfeszülnek, és mielőtt észrevennéd, máris feszült vagy, koncentrálni sem tudsz. A hétköznapi stressz ilyen apró, mégis hatásos „mikrotámadások” sorozata – a tökéletesség igénye, az új ügyfelek után történő rohanás, a bevételi elvárások, a határidők.
Sok vállalkozó azt mondja, hogy az időhiány a legfőbb stresszfaktor. Persze, hiszen egyszerre kell brandet építened, értékesítési csatornákat kezelni, hirdetéseket optimalizálni, az ügyfelekkel tárgyalni, a csapatodat motiválni, és mindeközben az innovációról sem megfeledkezni. Paradox módon mégis azt tapasztaljuk, hogy a helytelen időbeosztás nem feltétlenül magából az időhiányból ered, hanem abból, hogy a vállalkozók hajlamosak túl sok feladatot, felelősséget és terhet vállalni, mert félnek a kontrollvesztéstől vagy attól, hogy mások nem végzik el „olyan jól” a munkát. Ezt az önmaguk által generált többletnyomást a pszichológiában perfekcionizmusnak vagy túlkontrollnak is hívhatjuk (Flett és Hewitt, 2002, Psychology Press). Gyakran egy belső hang azt súgja, hogy ha nem te csinálod meg, akkor nem lesz olyan, amilyennek lennie kell – és a végén a stressz lesz az, ami tényleg tönkreteszi a minőséget.
A másik jelentős stresszforrás a bizonytalanság. Egy vállalkozás bármikor hozhat váratlan fordulatot, az aktuális trendek néha egyik pillanatról a másikra változnak. A piackutatási eredmények szerint (Gartner, 2021) a vállalkozók közel 70%-a rendszeresen találkozik olyan turbulenciákkal, amik a tervezett stratégiákat felborítják. Ilyenkor a szorongás is megjelenhet, hiszen a jövőben rejlő bizonytalanságok könnyen generálnak negatív gondolatokat. Többen számolnak be arról, hogy olyankor éjszaka is dolgoznak, hogy megküzdjenek ezzel a belső aggodalommal, miközben egyre jobban kimerülnek. Fontos lenne tudatosítani, hogy az állandó bizonytalanság kezelésének egyik kulcsa az, hogy elismered: a változás minden üzleti szférában jelen van, és inkább a rugalmasságra, a megfelelő stratégiai irányokra, a kritikus tényezők folyamatos monitorozására helyezed a fókuszt. Persze ezt kimondani sokkal könnyebb, mint megvalósítani. Az viszont alapvető, hogy képes legyél elfogadni: nem uralhatsz minden kockázatot, bizonyos helyzeteket pedig a saját határaidon belül tudsz csak kontrollálni.
Ha annyit mondanék, hogy „csak fogadd el a stresszt”, az édeskevés lenne. Szükség lehet olyan megküzdési stratégiákra, amelyek valóban segítenek. A pozitív pszichológia szerint (Seligman, 2002) az egyik lényegi lépés, hogy először is felelősséget vállalsz a mentális állapotodért. Ez azt jelenti, hogy nem hárítod át teljesen a stresszt másokra, nem várod el, hogy a külvilág oldja meg a belső problémáidat, hanem aktívan dolgozol a feszültség csökkentésén. Sok vállalkozóban ott van a perfekcionista megközelítés, amely azt sugallja, hogy a gyengeség vállalása hiba. Pedig az önismeret pont arról szól, hogy meglásd a saját teljesítőképességed korlátait, és azt is, hogy néha pihenésre van szükséged. Mert ha folyamatosan éjszakázol, elfelejtesz rendesen enni, és a hétvégéidet is átjárja a munkával kapcsolatos gondolkodás, akkor fokozatosan átváltasz egy „kimerült” üzemmódra. Ebben az üzemmódban a kreativitás és a motiváció jelentősen visszaesik, vagyis éppen annak a dinamikus gondolkodásnak és ötletgenerálásnak a hiánya szenved csorbát, amelyet amúgy a vállalkozók annyira élveznek.
Nagyon hasznos lehet, ha beiktatsz napi rendszerességgel olyan perceket, amikor valóban lazítasz. Ilyenkor teljesen mással foglalkozol, lehetőleg valami olyannal, ami testileg és lelkileg is feltölt. A mindfulness gyakorlata például nem véletlenül terjed egyre inkább, hiszen egyre több kutatás bizonyítja, hogy a rendszeres meditáció javítja a koncentrációt és a stressztűrő képességet (Tang, 2015, Nature Reviews Neuroscience). Ülj le néhány percre, lélegezz mélyeket, és próbálj meg a légzésed ritmusára figyelni. Egyszerűnek tűnhet, de sok vállalkozónál igazi kihívás, mert az agy ilyenkor is újra és újra visszatér a megoldandó problémákhoz. Persze az is lehet, hogy te sokkal inkább a fizikai aktivitásban találod meg a stresszlevezetés útját. A sportolás, akár egy futás vagy egy rendszeres táncóra, igen hatékonyan képes csökkenteni a felhalmozott feszültséget, miközben a szervezet endorfint termel. Ezek az endorfinok olyan neurotranszmitterek, amelyek pozitív érzéssel és boldogságérzettel tölthetnek el, ezáltal ellensúlyozzák a stressz során felszabaduló kortizolt.
A társas támogatás sem elhanyagolható. Vállalkozóként előfordulhat, hogy te érzed magad „a csúcson egyedül”, mert úgy gondolod, a munkatársaid vagy az ismerőseid nem értik igazán, min mész keresztül. Ez a társas magány hosszan tartó stresszforrássá válhat. Érdemes olyan közösséget keresni, ahol hasonló cipőben járó emberekkel oszthatod meg a tapasztalataidat. Ezzel nemcsak a pszichés terheket csökkentheted, hanem olyan ötleteket és megoldásokat is kaphatsz, amelyek segítenek újragondolni a terveket. Egy 2019-es európai kutatás (European Entrepreneurship Research) rámutatott, hogy a vállalkozók 65%-ánál jelentős stresszcsökkentő tényező volt a rendszeres szakmai fórumokon való részvétel, illetve mentorokkal való kommunikáció. Ez azt mutatja, hogy a tudatosan felépített kapcsolatépítés nemcsak üzleti szempontból, hanem a lelki egyensúly terén is megtérül.
Biztos te is találkoztál már azzal az érzéssel, hogy „én akartam ezt az egészet, én vállaltam a kockázatot, hát nem panaszkodhatok, nekem kutya kötelességem kitartani”. Pedig a lelkiállapotod és a fizikai egészséged nem csupán egyéni ügy, a munkád és a vállalkozásod sikeressége is múlik rajtuk. Amikor a belső hang folyamatosan azt ismételgeti, hogy „többet kell dolgoznod, mert különben nem éred el az álmaidat”, érdemes megvizsgálni, hogy ez milyen arányban reális, és milyen arányban idealizált önkép. Előfordulhat, hogy annyira ki szeretnél tűnni vagy annyira szeretnéd bebizonyítani a világnak, hogy képes vagy megvalósítani a nagy terveidet, hogy ezt a bizonyítást egyre magasabb stressz-szinttel éred el. Ez hosszú távon már nem fenntartható, és szép lassan a lelked és a tested is tiltakozni kezd. Amikor aztán valóban összeomlasz, az sokkal többe kerülhet, mint ha előtte tudatosan beiktattad volna a regenerációt.
A stressz felhalmozódása ráadásul számos egészségügyi problémához vezethet. Magas vérnyomás, fejfájás, nyak- és hátfájdalmak, emésztési gondok, kimerültség és alvászavar mind-mind gyakori kísérőjelenségek. Egy átfogó vizsgálat (American Psychological Association, 2019) kimutatta, hogy az emberek 75%-a tapasztalt már olyan fizikai tüneteket, amelyekről utólag kiderült, hogy szorosan kapcsolódtak a hosszú távú stresszhez. Ez a vállalkozókra különösen igaz lehet, hiszen ők sokszor a saját testük jelzéseit is figyelmen kívül hagyják, amíg valami komolyabb probléma nem jelentkezik. Ekkor már gyakran nehezebb helyreállítani a károsodott egyensúlyt.
Az is előfordul, hogy a vállalkozók a kudarctól való félelmüket állandó pörgésbe fordítják. Mintha a fáradhatatlan munkavégzés lenne az egyetlen alternatíva, hogy elkerüld a kudarc lehetőségét. Ez a félelem azonban néha éppen az ellenkező hatást váltja ki, mert a stressztől kezdve folyamatosan beszűkül a fókuszod, nehezebben hozol racionális döntéseket, és akár rossz irányba is terelheted a vállalkozást. A pszichológiában ezt hívjuk szűkült észlelési keretnek (Cohen, 2013). Amikor túlságosan aggódsz vagy félsz, az érzelmi állapotod beszűkíti a figyelmed, és csak a negatív aspektusokat, vagy a megoldhatatlannak tűnő problémákat látod.
Az önismeret és a mentális rugalmasság kulcsa abban rejlik, hogy fel tudd mérni: mikor van az a pont, amikor a stressz már nem a teljesítménynövelést, hanem a teljesítménycsökkenést hozza magával. Amikor rájössz, hogy szükséged van az alvásra, a pihenésre, a minőségi emberi kapcsolatokra, és egyszerűen arra, hogy ne mindent a munkád határozzon meg, az egyfajta belső szabadságot ad. Ez a fajta szabadság pedig hosszú távon is fenntarthatja a vállalkozói motivációt. Hiszen gondolj bele: akkor vagy igazán kreatív, amikor van mentális tered ötletelni, és még lelkesedéssel töltenek el az új projektek. Ha folyton fásult vagy a kimerültség miatt, akkor hiába van meg a tehetséged, nem tudsz igazán kibontakozni.
A kutatások azt is alátámasztják (Shepherd és Patzelt, 2018, Academy of Management Perspectives), hogy azok a vállalkozók, akik magasabb szintű önismerettel és stresszkezelési eszköztárral rendelkeznek, tartósabban és sikeresebben működtetik a vállalkozásukat. Nem arról van szó, hogy ők soha nem éreznek feszültséget vagy szorongást, hanem arról, hogy megtanulták szabályozni ezt a belső feszültséget. Vannak példák rá, hogy valaki heti vagy havi rendszerességgel coach-hoz, terapeutához jár, vagy tudatosan részt vesz különféle önfejlesztő programokban, esetleg olyan vállalkozói klubokat látogat, ahol kibeszélheti a nehézségeket. Ez segíti abban, hogy ne söpörje a szőnyeg alá a problémáit, hanem szembenézzen velük, és realisztikus megoldásokat találjon.
A vállalkozói stressz tehát egy olyan komplex jelenség, amelynek számos rétege van. Egyszerre lehetsz áldozata és irányítója ennek a folyamatnak. A vállalkozás maga folyamatos felelősség és ambíció, de neked is újra és újra rá kell jönnöd, hogy nem tudsz mindent egyedül megoldani, és a „mindig többet, mindig jobban” attitűd csapdába vezethet. Szervezetünk (testünk és lelkünk) nem úgy működik, hogy határtalan teljesítménnyel bírná a monoton és kimerítő terhelést. A kiégés sok vállalkozó saját története, amelyet később a színfalak mögött mesélnek el, visszatekintve a saját hibáikra. Akkor már gyakran a stressz annyira eluralkodott, hogy nagyon nehéz megfordítani a folyamatot.
Ahhoz, hogy ne juss el idáig, érdemes folyamatosan fejlesztened a mentális rugalmasságodat. Lehet, hogy számodra az válik be, ha kisebb lépésekben mérlegeled a munkamennyiséget, priorizálsz, és megtanulsz nemet mondani. Vagy éppen új munkatársakat vonzol be, akikkel meg tudod osztani a terheket. Esetleg önmagad fejlesztésén keresztül tanulsz meg egy újfajta szemléletet, amikor már nem nyomaszt annyira a bizonytalanság. A lényeg az, hogy lásd, a vállalkozói stressz nem megsemmisíteni akar téged, hanem jeleket küld, hogy átgondold a fókuszodat, az időbeosztásodat, és azt, mennyire figyelsz saját magadra.
Számtalan lehetőség áll rendelkezésre, hogy kiutat találj az állandó rohanásból. A tudomány ma már elismeri, hogy a coaching vagy pszichoterápia nem „luxus” vagy „gyengeség”, hanem nagyon is praktikus eszköz lehet a lelki egyensúly megteremtésében. A mindfulness és a különböző relaxációs módszerek gyakorlásával megelőzheted a kiégést, de legalábbis csökkentheted a romboló tüneteket. A sport és az egészséges életmód ugyancsak fontos, mert ha a tested erős és ellenálló, az a lelki folyamatokra is jótékonyan hat. Emellett minden korábbinál több olyan szakmai és informális csoport létezik, ahol megoszthatod a nehézségeidet és inspirálódhatsz másoktól. Az online tér is egyre nyitottabb, sok konferencia, webinárium ad teret a vállalkozók megosztott tapasztalatainak.
Amikor azt érzed, hogy összecsapnak a hullámok a fejed felett, jusson eszedbe, hogy nem vagy egyedül. Nagyon sok vállalkozó vívja ugyanezeket a belső harcokat, de az eltérő megküzdési stratégiák miatt eltérő kimenetelű lehet a történetük. Van, akinek sikerül hamarabb felismernie a jeleket, és még időben változtat a munkamódszerein vagy az életritmusán. Mások csak akkor látják be, hogy a stressz romboló hatást gyakorol rájuk, amikor már tényleg nagy a baj. Mégis, bármelyik fázisban is jársz, érdemes mindig emlékeztetned magad arra, hogy a vállalkozói lét lehet inspiráló és szenvedélyes is, ha megfelelően kezeled a vele járó nyomást.
Nem szégyen, ha beismered: elfáradtál, kimerültél, vagy úgy érzed, a gondolataid folyton akörül forognak, hogyan tudnád megugrani a következő akadályt. Sőt, éppen a nyitottság, a segítségkérés és a saját szükségleteid felismerése tesz majd hatékonyabbá. A mentális jólléted és a testi egészséged megtartása hosszú távon kulcs a vállalkozói sikerhez. Gondolj bele, mi történne, ha nemcsak annyi energiád lenne, hogy „valahogy kihúzd” a következő projektig, hanem még kreatívnak, újító szemléletűnek is éreznéd magad közben. Valószínűleg sokkal eredményesebben vinnéd a vállalkozásodat, és jobban átlátnád a lehetőségeidet is.
A stressz nem ellenség, hanem egy olyan tényező, amelyre reagálnod kell. Ha megérted a működését, és képes leszel a vállalkozói létet egy egészségesebb pszichológiai alapra helyezni, akkor nemcsak a teljesítményed nő, hanem a személyes életedben is több örömöt élsz meg. Azzal, hogy odafigyelsz saját magadra, tulajdonképpen a vállalkozásodat véded. Amint kialakul egy fenntartható egyensúly a munka és a feltöltődés között, rájössz, hogy ez nemcsak lehetséges, hanem alapvető. Minden nehézség ellenére ez a szép a vállalkozói létben: a szabadságot és a felelősséget úgy igazíthatod a saját belső igényeidhez, hogy egyszerre lehesd sikeres és kiegyensúlyozott, a stresszt pedig tudd úgy kezelni, mint egy jelzőrendszert, ami időben szól, ha lassítanod vagy változtatnod kell.
És ha valami miatt mégis úgy érzed, hogy teljesen lemerültél, ne félj segítséget kérni. Legyen az egy szakember, egy támogató közeg, egy barát vagy családtag, aki kívülről, elfogulatlanul mutat rá, hogy talán egy kicsit sokat vállaltál. A vállalkozásod sokat nyer azzal, ha te stabil vagy. A stressz ugyanis nem ördögtől való, csak épp a helyén kell kezelned. Az egészség nem áll szemben az üzleti sikerrel, sőt, egymást erősítik, ha egyensúlyban tartod őket. Amint ezt a szemléletet fel tudod építeni, máris egy lépéssel közelebb kerülsz ahhoz, hogy a vállalkozói stressz ne elszívja az energiáidat, hanem helyette inkább a fejlődésed és a jó teljesítményed motorjává váljon.