Képzeld el, hogy éppen most, a huszonegyedik század kellős közepén állsz, és az a feladat vár rád, hogy felkészülj a Béta generáció megszólítására. Ők azok, akik 2025 és 2039 között születnek, és bár még csak a horizonton körvonalazódnak, a marketing és a pszichológia területén egyre többen forgatják hozzájuk a reflektorfényt. Azért érdemes róluk beszélned, mert ha hiszel a generációs elméletekben, akkor biztosan érzed, hogy ők nem csupán az Alfákat követik, hanem egészen más történeti, technológiai és szociális környezetben cseperednek fel. A Béta generáció lesz az első olyan korosztály, amely már egy poszt-alfa világban születik, és a mesterséges intelligencia, a klímaváltozás és a társadalmi innovációk korszakát alapvetésként kezeli, nem csupán izgalmas felfedeznivalóként. Úgy látom, hogy a marketing szereplői számára ez egy olyan kihívás, amely egyelőre tele van kérdőjelekkel, de a válaszokat neked kell megkeresned, és érdemes már most felkészülnöd arra, hogyan keltheted fel a figyelmüket, nyerheted el a bizalmukat és szolgálhatod ki a vágyaikat.
A legtöbb generációkutató szerint a gyerekek életét meghatározó környezeti elemek már az anyaméhben elkezdenek formálódni, és a társadalmi jelenségek, amelyek a születésük körüli időket övezik, mély nyomot hagyhatnak a mentalitásukban. Ha megnézed, mi minden történik most a világban, és milyen átrendeződések várhatók a következő évtizedekben, gyorsan beláthatod, hogy a Béta generáció olyan körülmények közé érkezik, amelyekben a mesterséges intelligencia valószínűleg a mindennapok természetes része lesz. Egy 2022-es, jövőkutatással foglalkozó holland egyetemi csoport például arra jutott, hogy 2030 után a munkahelyek 30-40%-ánál szinte alapkészséggé válik a gépi tanulás és az adatvezérelt döntéshozatal ismerete. Ez persze nem azt jelenti, hogy a Béta nemzedék minden tagja kódolózseniként fog felnőni, de feltehető, hogy ők már olyan digitális ökoszisztémában nőnek fel, amelyben az ember-gép együttműködés nagyobb szerepet kap, mint valaha. A marketing szempontjából ez annyit jelent, hogy az online tér és a mesterséges intelligenciával támogatott platformok még evidensebbek lesznek számukra, mint az Alfáknak vagy a Z generációnak.
A Bétákat befolyásoló tényezők közül az egyik legjelentősebb a globális klímaválság. Amikor ők megszületnek, a klímaváltozás következményei már aligha lesznek kétségbe vonhatók, és sok kutató szerint a társadalom kényszerűen át fog állni egy takarékosabb, fenntarthatóbb működésre. Egy 2021-es, 18 országot átfogó környezetpszichológiai felmérés során kimutatták, hogy a fiatalabb generációk – különösen az Alfák és a hozzájuk közel állók – már sokkal tudatosabbak lehetnek a fenntarthatósági kérdésekben, mint a szüleik. Ez a tendencia a Bétáknál még erősebbé válhat. Gondolj bele, ők nem pusztán hallani fognak arról, hogy a tengerekben úszik a műanyag, vagy hogy jelentős ökológiai átalakulások történnek, hanem a hétköznapi valóságukban kell megélniük, hogy az élelmiszerellátás, a közlekedés vagy akár a lakhatás is átformálódik. Ha marketingesként szeretnéd megszólítani ezt a korosztályt, akkor nem engedheted meg magadnak, hogy a környezetvédelmi vagy társadalmi ügyeket pusztán díszítő elemként használd. Ők nagy eséllyel kiszimatolják majd, ha egy brand csak a külső látszatra törekszik. A Béta generáció tagjai elvárják, hogy a cégek valós projekteket mutassanak fel, bizonyítva, hogy ők is hozzájárulnak egy fenntarthatóbb jövőhöz.
A mesterséges intelligencia mindennapos használata az oktatásban, az egészségügyben és a fogyasztási szokásokban azt is jelenti, hogy egy Béta gyereknek természetes lesz, ha például egy virtuális asszisztenssel beszélget, és az segít neki a tanulásban vagy a játékban. Sokan mondják, hogy a Béták már nem is fognak különbséget tenni a digitális és a valós világ között, hiszen azok összeolvadnak. Szerintem azért valamennyi különbség megmarad, de teljesen igaz, hogy számukra a kiterjesztett valóság és a holografikus megoldások mindennapos részévé válnak. A marketingben ez radikális változást hoz, mert nem lesz elég egy-egy egyszerű banner vagy videóhirdetés. Valószínűleg interaktív, háromdimenziós, mesterséges intelligencia által támogatott kampányokat várnak, ahol akár élőben, akár késleltetve, de bele tudnak szólni a reklám alakulásába, sőt esetleg a reklám szereplőjévé is válnak. Figyeld meg, hogy az ilyen jellegű megoldások már ma is formálódnak a videójátékok világában, de a Béta generáció fiatal éveire annyira kifinomultak lesznek, hogy a markánsan passzív fogyasztói hozzáállás lassan eltűnik.
Egy 2023-ban publikált, digitális játékokkal foglalkozó felmérés szerint már a mai kisgyerekek is – ideértve az Alfákat – egyre jobban igénylik, hogy ők alakíthassák a tartalmat, saját avatárral szerepelhessenek a videókban, egyedi karakterekkel kelhessenek életre. A Béták számára ez a fajta kreatív önkifejezés már nem exkluzív plusz, hanem a normális. Ha marketingszakértőként gondolkozol, akkor légy tisztában vele, hogy egy 2025 után születő gyermek valószínűleg nem ül le megnézni egy huszonöt másodperces, statikus reklámot, amiben csupa ismeretlen szereplő beszél hozzá. Sokkal inkább vonzódik majd ahhoz, hogy ha rákattint vagy beszól a készüléknek, akkor a képernyőn lévő figurák reagáljanak, ő maga is formálhassa a sztorit, és a végén akár rögzíthesse a saját verzióját. A Béta generáció marketingnyelve így még közelebb kerül a videojátékok, a történetalapú interakciók és a virtuális világok logikájához. Ez az egyik oka annak, hogy a cégeknek már most érdemes kísérletezniük ilyen interaktív megoldásokkal, legyen szó mobilappokról, VR-szobákról, AR-eszközökről vagy mesterséges intelligenciával vezérelt chatbotokról.
Nagy kérdés még, hogy a Béták mennyire maradnak meg a hagyományos társas kapcsolatban, illetve mennyire lesznek individualisták. Egy 2020-as, generációs szocializációval foglalkozó tanulmány arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a digitális generációk esetében sokszor a magányosság növekedéséről beszélünk, valójában a közösségek iránti igény nem csökken, csak átalakul. Az Alfáknál is megfigyelhető, hogy a barátokkal való kapcsolattartás részben áthelyeződik a virtuális térbe – gondolj a közös játékra online platformokon, a folyamatos chatelésre, a közösségi médiás csoportokra. Szerintem a Bétáknál ez még tovább megy: ők már kifejezetten építenek az online térre, de ettől még szükségük lesz offline találkozókra, érintésre, közös élményekre. Lehet, hogy a Béta tizenévesek nyaranta a városközpontot inkább egy VR-parkban töltik, ahol egyszerre kapják meg a fizikai és a virtuális élményt, ami a cégek számára egy rendkívül izgalmas marketingfelület lehet. Egy divatmárka például képes lehet olyan ruhákat bemutatni, amelyek offline hordhatóak, de a viselő avatárja is megkapja a virtuális verziót, így a barátai a digitális közösségi térben is láthatják. Ez a fajta kettős élet valószínűleg a Béta generáció kamasz- és fiatal felnőttkorára szinte alapnak számít, mert ők eleve egy olyan világba lépnek be, ahol a fizikai valóság és a digitális réteg összeolvad.
Ha pszichológusként nézed, akkor arra készülj, hogy a Bétákat számtalan módon érheti digitális stressz. Az Alfákról szóló kutatások már most is azt jelzik, hogy a sok stimulus, a közösségi média jelenlét és a globális hírek folyamatos áramlása miatt megnő az információs túlterhelés esélye. A Bétáknak még több automatizált szolgáltatás, még nagyobb mennyiségű mesterséges intelligencia generálta tartalom zúdulhat a nyakukba. Emiatt azt is gondolom, hogy a mentálhigiéné, a digitális detox, a tudatosság és az önismeret egyre hangsúlyosabb lesz számukra. Egy cég, amely képes támogatni a fiatal fogyasztókat abban, hogy egészséges határokat húzzanak, meglehet, komoly előnyt szerezhet a piacon. Elképzelhető, hogy a Béták már nemcsak az esztelen fogyasztást hajszolják, hanem sokkal többre értékelik az időt, a kikapcsolódást, a valódi emberi kapcsolatokat. Ha a brandeddel azt sugallod, hogy egy komplex szolgáltatással nemcsak vásárlásra buzdítod őket, hanem segítesz nekik fenntartani az egyensúlyt a digitális és az offline lét között, azzal mélyebb érzelmi kötődést hozhatsz létre.
A marketingnek természetesen alkalmazkodnia kell a Béták médiahasználati szokásaihoz. A 2025 utáni években minden bizonnyal meghatározóvá válnak az új generációs platformok, ahol a videók, a holografikus üzenetek és a mesterséges intelligencia által létrehozott személyre szabott csatornák lesznek a fő közeg. Én úgy látom, hogy a TikTok vagy a YouTube ma ismert formájához hasonló alkalmazások 2030 körül már archaikusnak számíthatnak. Jönnek helyettük olyan hálózatok, ahol a felhasználó saját digitális “testet” alkot, és akár valós időben együtt alkot másokkal, legyen az zenei projekt, képzőművészeti vagy éppen oktatási tartalom. Ha marketingesként ezekből az új trendekből kimaradsz, könnyen úgy járhatsz, mint a cégek, amelyek tíz éve azt mondták, hogy a mobilalkalmazások csak múló hóbort. A Béta generáció, amikor kiskamasz lesz, feltételezhetően villámgyorsan el fogja hagyni azokat a platformokat, amelyeket túl passzívnak vagy ósdinak ítél.
Izgalmas kérdés, hogy ők mennyire lesznek anyagiasak. A generációk környezete nagyban alakítja a fogyasztási szokásokat. Ha a 2020-as évek végén és a 2030-as évek elején a gazdasági környezet stabilabbá válik, és a társadalom talál megoldásokat a mostani válságokra, elképzelhető, hogy a Béták fiatal felnőttként mernek majd nagyobb léptékben gondolkodni. Ezt támasztja alá egy 2023-as, a demográfiai és gazdasági trendeket ötvöző európai kutatás, amely szerint ha a környezeti és társadalmi kihívásokat sikerül legalább részben megoldani, akkor a 2030-as évek fiataljai valószínűleg kiegyensúlyozottabb gazdasági környezetbe lépnek. Ha viszont folytatódnak vagy mélyülnek a problémák, akkor a Béták előfordulhat, hogy rendkívül óvatosak lesznek, és nem a fogyasztás hajszolása fogja meghatározni az életfelfogásukat. Akárhogy is lesz, neked marketingesként vagy üzleti vezetőként nem árt tudnod, hogy ők a digitális alapokon szerzett információk alapján döntenek, és ha nincs olyan hiteles, transzparens ajánlatod, ami nekik értelmet ad, egyszerűen nem fognak rád kattintani.
Több demográfus beszél arról, hogy a Béta generáció közösségei rendkívül széttartók is lehetnek, hiszen a mesterséges intelligencia nemcsak új lehetőségeket ad, de tovább növelheti a társadalmi különbségeket. A marketingnek ezzel is szembe kell néznie, mert elképzelhető, hogy a Béták egy része még jobb anyagi és információs forrásokkal rendelkezik, míg mások hátrányba kerülnek, és már kisgyermekkorban lemaradnak a technológiai áramlatokról. Ez azt jelenti, hogy még differenciáltabb kampányokra lesz szükség, és nem lehet majd “egyetlen” Béta-nemzedékről beszélni. Lesznek, akik a mesterséges intelligencia minőségi szolgáltatásain nőnek fel, míg másoknak ez nem áll rendelkezésre. A te dolgod az lehet, hogy felismered ezeket a különbségeket, és a termékedet vagy szolgáltatásodat úgy alakítod ki, hogy mindkét réteg számára értéket nyújtson. Készülj fel arra, hogy a digitális marketing eszközein belül is újabb szegmensek, rétegek, mikroközösségek alakulnak ki.
A szülők szerepe sem elhanyagolható. A Béták szülei többségükben az Y vagy Z generáció tagjai lesznek, akik már maguk is a digitális kultúrában szocializálódtak. Ez a szülői környezet eltér az Alfák szüleinek baby boomer vagy X generációs attitűdjétől. Ha tegyük fel, 2030-ra a gyereked Béta, te pedig Y vagy Z szülő vagy, nagy eséllyel értesz valamennyire a digitális trendekhez, képes vagy szelektálni a platformok között, és valószínűleg odafigyelsz arra, hogy a csemetéd milyen appokat, játékokat tölt le. Ez a tudatosabb szülői hozzáállás azt eredményezheti, hogy a cégeknek jobban meg kell gondolniuk, milyen csatornákon és hogyan lépnek kapcsolatba a fiatalokkal. Egy 2021-es amerikai kutatás már most jelzi, hogy a 30 év körüli szülők 65%-a rendszeresen ellenőrzi, milyen alkalmazásokat használ a gyermeke, és ez az arány egyre nő. A Béta generáció marketingüzeneteinek tehát nem elég csak a gyerekek játékos lelkivilágára reflektálni, hanem a szülők etikai, pénzügyi és digitális biztonsággal kapcsolatos elvárásaira is válaszolni kell.
A fogyasztói oldalon kívül a Béták munkaerőpiaci szerepe is érdekes kérdés, bár ez csak a 2040-es évek tájékán válik hangsúlyossá, amikor felnőttek lesznek. Ha a világ ebbe az irányba tart, nekik már az lehet a természetes, hogy a munka jelentős része virtuális csapatokban, sok esetben mesterséges intelligenciával együttműködve zajlik, és nem lesz egyetlen fix munkahelyük, hanem folyamatosan projektalapon ugrálnak. Erre pszichológusként azt mondom, hogy a kötődések, identitások dinamikusan változnak, és a Béták nem biztos, hogy egy cég logójához vagy egy hagyományos brandhez akarnak kötődni. Lehet, hogy jobban vágynak majd a rugalmas, lazán szerveződő közösségekre, amelyekben a fogyasztás és a munkavégzés is közösen teremtett formában zajlik. Persze mindez jelenleg spekuláció, mégis hasznos előre gondolkodnod. A marketingstratégiád ugyanis akkor lehet eredményes, ha figyelembe veszed azt a belső szabadságigényt, ami a Bétáknál fokozottan jelentkezhet.
A jövő egyik kulcsa a rugalmasság és a gyors adaptáció lesz. Ha most, a 2020-as években megalapozod, hogy a márkád hiteles, nyitott és innovációra fogékony, akkor mire a Béta generáció igazán belép a színre, nagy előnnyel indulhatsz. A fiatalabb generációk egyre határozottabban tudják szétválasztani a valódi értéket hordozó termékeket és a felszínes kampányokat. A Béták ebből a szempontból is kiemelnek: ők már az Alfák és a Z-k példájából okulva még gyorsabban váltanak, ha nem érzik átverés nélküliséget. Én úgy vélem, hogy a folyamatos párbeszéd, a transzparencia, az online és offline közösségi élmények, a környezeti felelősség, a személyre szabott digitális élmény lesz az, ami hosszú távon megkülönböztet a versenytársaidtól. Ha képes vagy a Béták fejével gondolkodni, és meglátni azt a világot, amiben ők felnőnek, akkor olyan kampányokat tudsz alkotni, amelyekre most még talán a “jövő zenéje” kifejezést használnád, de ők pár év múlva teljesen természetesnek veszik.
Amikor 2035-öt írunk, egy tízéves Béta gyerek lehet, hogy önálló virtuális vállalkozást vezet a metaverzumban, saját digitális termékeket árul, és a barátaival közösen egy mesterséges intelligencia asszisztenssel fejleszti a hobbiprojektjeit. Talán éppen a márkád virtuális boltjába is betér, ahol kipróbálhatja az új, hibrid digitális-fizikai ruhakollekciót, amit aztán offline is megvehet, vagy a VR-karaktere is viselhet. Te, aki ezt a jövőt megálmodod, hatalmas lehetőségekkel nézel szembe, de egyúttal felelősséggel is, hiszen a Béták életének első pillanataitól kezdve ki lesznek téve ennek a technológiai környezetnek. A marketing ma már régen nem a “hogyan adjunk el bármit” filozófiáról szól, inkább a “hogyan tudunk közösséget, élményt és tanulási folyamatot teremteni, amibe a fogyasztók is örömmel bekapcsolódnak” kérdésre keresi a választ. Ebben a feladatban a Béta generáció ugyanakkor visszaigényli a szabadságot: ha nem tetszik nekik valami, pillanatok alatt kikapcsolnak. Ha viszont elnyered a lojalitásukat, és valódi párbeszédet alakítasz ki, akkor lelkes rajongóiddá válnak, és a közösségi hálózatokon keresztül képesek lesznek tömegmozgalmakat elindítani a termékeid vagy az üzeneteid mellett.
Azt is gondold végig, hogy a Béták a 2030-as években még mindig gyerekek és kamaszok lesznek, tehát a szülők szerepe kiemelkedő marad. De ők már nem feltétlenül a paternalista modellt követik. Egy 2030 körüli Y vagy Z generációs szülő lehet, hogy együtt játszik a gyerekével a VR-környezetben, és közösen fedezik fel egy márka újdonságait. Ha ilyen rétegelt kapcsolat alakul ki a családon belül, a marketingnek meg kell találnia a módját, hogy a szülők és a gyermekek egyaránt értéket kapjanak. Talán egyszerre mutat be oktatási, szórakoztatási és környezeti szempontból releváns tartalmakat, hogy mindkét fél úgy érezze, ez a márka értük van. Gyakran tapasztalom, hogy a legjobb kampányok már most sem csupán egy oldalon közlik a mondandót, hanem olyan platformokat építenek, ahol a szülők és a gyerekek is otthon lehetnek. A Béta generációnál ez kétszeresen igaz lehet: ők a te legfiatalabb vásárlóid vagy éppen a jövőbeni ügyfeleid, a szüleik pedig a jelenlegi döntéshozók és vásárlók.
Persze lehetne még sokáig sorolni azokat a lehetséges forgatókönyveket, amelyek a 2025 és 2039 között született gyerekek világát formálják. Egészen biztos, hogy a mértéktelen mesterséges intelligencia, a rohamos technológiai fejlődés, a klímaváltozás és a globális politikai változások együttese egy újfajta közeget hoz létre, amilyet eddig nem ismertünk. Úgy vélem, hogy ez nem ok a kétségbeesésre, inkább a kreatív gondolkodásra hív fel. A Béták marketingje nem egy egyszerűen letudható feladat, hanem egy következő szint, ahol a te felelősséged és lehetőséged is nagyobb. Komoly kihívás, hogy ne csak eladj valamit, hanem hozzájárulj a fejlődésükhöz, a közösségi élményeikhez, és akár a problémáik megoldásához. Ha tényleg elég bátran és előrelátóan dolgozol, olyan ötletekkel állhatsz elő, amelyek számukra a mindennapi élet természetes részévé válnak, és közben pozitív hatással vannak a világra.
Szerintem a legfontosabb kérdés az, hogy miképpen készíted elő a márkádat, a cégstratégiádat a Béta generáció fogadására. Ha nyitott maradsz a technológiai újdonságokra, de közben nem felejted el a mentális és érzelmi szempontokat, akkor jó eséllyel fogod a számukra is értékes élményeket nyújtani. Lehetsz merész, de ne légy felelőtlen, mert ők sokkal könnyebben átlátnak a marketing-fogásokon, mint korábbi társaik. Fontosnak tartom, hogy a jövő brandjeinek egyre tudatosabban vállalniuk kell a társadalmi szerepüket, és megérteni, milyen hosszú távú következményekkel járnak a kampányaik a gyerekek fejlődésére, a bolygó állapotára, és a mindennapi kapcsolatainkra. A Béta generáció abban is különleges, hogy róluk már egészen korai időponttól rengeteg digitális adat gyűlhet össze, de te vagy az, aki döntesz arról, hogyan használod fel ezeket az adatokat: erősíted velük a Béták szabadságát és önrendelkezését, vagy manipulálod őket?
Abban biztos vagyok, hogy a Béta nemzedék meghatározó szerepet fog játszani a jövő társadalmának alakulásában, ezért nem érdemes őket lebecsülni. Talán még kevesebbet tudunk róluk, mint az Alfákról, de épp ez adja a felkészülés szépségét. Egy olyan generáció közeledik, amely első pillanattól mesterséges intelligenciával átitatott, ökológiailag kihívásokkal küzdő világban találja magát, és nem tehet mást, mint alkalmazkodik. A marketing egy része mindig arról szólt, hogy lépést tarts a kultúra változásával, és most ennél is több: proaktívan formálhatod a közös jövőt. Lehetsz ugyanis a folyamat támogatója, aki a Béták számára olyan kampányokat, termékeket, platformokat ad, amelyek összekapcsolják a játékot, a tanulást, a közösségi élményeket és a felelős fogyasztást. Ha így teszel, szerintem hatalmas jutalomra számíthatsz tőlük: hosszú távú lojalitásra, és arra a tudatra, hogy a márkád jelen volt az életük fontos pillanataiban.
Nem állítom, hogy ez könnyű út lesz. Az emberi psziché sosem egyszerű, a jövő generációi pedig még kiszámíthatatlanabbak. A Béta generáció valójában egy jelzés, hogy nem hagyhatod abba az innovációt és a reflektálást. Meg kell tanulnod újra és újra feltalálni önmagad, és nemcsak a technológia szintjén, hanem etikai, pszichológiai és társadalmi értelemben is. Ez a feladat izgalmas, és talán egy kicsit ijesztő is, de ha hozzám hasonlóan szereted a kihívásokat, akkor a Béták érkezése inkább inspirál, mintsem megrémít. Ha átérzed, hogy ez a generáció már egy olyan korszakban nő fel, ahol a közös döntéseink jobban befolyásolják az emberiség jövőjét, mint valaha, akkor tudod, mi a tét: nemcsak az eladás, hanem a felelős részvétel a mindennapok és a társadalom alakításában.
Mindez természetesen még sok-sok kutatást, tesztet, vitát és kísérletezést igényel. De indulj ki abból, hogy a Béta generáció is gyerekekből, kamaszokból, fiatal felnőttekből áll majd, akik éhesek az élményekre, a kapcsolódásra, a szabadságra és a fejlődésre. A te dolgod az, hogy az álmaidat, termékeidet és kampányaidat úgy tervezd meg, hogy ezekre a vágyakra válaszolj, miközben figyelsz a bolygónk és a társadalom valós korlátaira. Ha ez sikerül, akkor meggyőződésem, hogy a Béta generáció nemcsak a célcsoportod lesz, hanem a partnered is a jövő felépítésében. És így a marketing hirtelen nem csupán egy eszköz a profit maximalizálására, hanem egy közös nyelv, amin keresztül felkészülünk egy új emberi korszakra. A Béták pedig ebben a korszakban talán még többet kérdeznek, mint az elődeik, de pont ez a kíváncsiság és alkotókedv mozdíthatja előre az egész közösséget.
Úgyhogy én egyértelműen azt tanácsolom neked, kezdd el már most felvázolni a stratégiáidat. Vedd figyelembe a fenntarthatóságot, a mesterséges intelligencia használatát, a virtuális közösségek formáit, az interaktív és játékos tanulás lehetőségeit, valamint azt, hogy a Béta generációnak sajátos pszichológiai és érzelmi igényei lesznek. Ha így állsz hozzá, nem érhet váratlanul, amikor tíz-tizenöt év múlva bejelentik, hogy a Béták között éppen egy újabb forradalmi trend söpör végig, és a marketingesek ismét friss kihívásokkal néznek szembe. Hiszen arra hivatott ez a szakma, hogy folyamatosan fejlődjön, reagáljon, és a Béta generáció érkezése pont erre fog ösztönözni. Szerintem nincs mitől tartanod, ha rugalmas és jövőorientált maradsz. Ne feledd, ők is emberek lesznek, akik ugyanúgy keresik az örömöt, a biztonságot, a fejlődést és a kapcsolódást, mint te vagy én – csak talán kicsit futurisztikusabb körülmények között.
Így néz ki tehát az a látomás, amit a 2025 és 2039 között megszülető fiataloknak tulajdonítok. Biztos vagyok benne, hogy számos részlet másképp alakul majd, de az alapok – a fenntarthatóság, az interaktív digitális lét, a mesterséges intelligencia, a közösségek átalakulása – minden jel szerint meghatározó irányok lesznek. Te döntesz, hogyan pozicionálod magad ebben a történetben: passzív szemlélőként nézed, ahogy a világ átalakul, vagy aktív szereplőként formálod a marketing jövőjét, és ezzel együtt magát a Béta generáció életélményét is. Ha engem kérdezel, nem érdemes habozni. A következő években elkezdheted megalapozni a brandet, amit ők majd természetes részként fogadnak el, és így együtt haladhatsz velük a huszonegyedik század második felének kihívásokkal teli, mégis lenyűgöző útján.