Mindig szakképzett szakemberember csinálja a szakmunkát!
Vagy legalábbis értsen hozzá.
Most ennek a szöges ellentétéről fogok beszélni.
Nemrég nyílt nálunk egy büfé. Pizzát, hamburgert és rántott hagymakarikákat lehet venni.
Nem beülős a hely, hanem az ételeket házhoz szállítják, de ha van kedved, akkor be is sétálhatsz és rendelhetsz helyben is.
Én így tettem! Elővettem a bankkártyámat – ez a későbbiekben még fontos lesz – és beléptem a kb. 5×7 méteres helyiségbe.
A pultnál egy néni volt. Hívjuk őt Marika néninek
Ő olyan tipikus Marika néni volt. Marika néni már idős, és a számítógépen lévő sok gombon nem tud azonnal kiigazodni, de a feladatot megoldja, csak hát, sok a gomb.
Sonkás pizzát rendeltem és kértem hozzá paradicsomkarikákat is 250 Ft-ért, hiszen az ilyesmi luxus zöldséget, vagy gyümölcsöt – ugye még nincs eldöntve – nem adják hozzá a pizzához alapból.
Marika néninek sikerült felvennie a rendelésemet és kérte is a jól megérdemelet 1.300 Ft-ot.
Majd a néni a fejéhez kapott, és felkiáltott, hogy: jaj tényleg, látom bankkártya lesz!
Pánikba esett és hátraszólt a konyhába, feltehetően a lányához aki 25 éves körüli volt, hogy: bankkártyás fizetés lesz, hogyan „üsse ki” a készpénzt.
Mint derül égből a villámcsapás, a lányának – aki készítette az ételeket – teljesen elborult az agya.
Elkezdett 2 méterről mérgelődni, hogy; nem tudnak szólni előre, hogy bankkártával fizetnének! Mindig ezt csinálják! Nem szólnak!
Marika néni vállalta a felelősséget, és monda a lányának, aki lisztes kézzel állt és csúnyán nézett, hogy látta, hogy a fiatal ember kitette a bankkártyát, csak elkalandozott a számítógépben.
Erre a lány rögtönzött egy hasonlatot. „Miért, ha a telefonját teszi ki, akkor az azt jelenti, hogy azzal fog fizetni?”
Ezt emésszük egy kicsit.
Egyébként igen, de a lány konkrétan arra gondolt hogy én az iPhone 11-esemet adom a pizzáért.
Még morgott valamit. Én pedig csak úgy álltam és vártam a megoldást.
Az üzlethelyiségben 4 ember volt. Marika néni, a barátja, a lánya, és egy kisegítő lány.
Számomra megdöbbentő volt ez a szituáció. Ja, egyébként miután én kiléptem a büféből és vártam, hogy elkészüljön a pizzám, Marika néni felállt és a barátja a püspökfalatjára ráhúzott egy nagyot és kapott egy puszit is. Szóval a férfi is kivette a részét a munkából.
Tanulságok:
1.) Marika néni nem eladó.
Egy nem eladót nem szabad beültetni eladni, mert nem tud eladni.
Pl. ha Marika néni látja rajtam azt, hogy nem spórolni megyek oda, hanem egy jót enni, akkor kérdezze meg, hogy kérek-e inni és azt, hogy kérek-e hozzá pl.: extra sajtot. 2.000 Ft-ot is otthagytam volna náluk. Tehát 700 Ft veszteséget csinált, kapásból.
2.) Mivel Marika néni nem eladó, így csak szerencsétlenkedett a számítógéppel, ami nem egy profi büfé benyomását keltette.
3.) Attól még, hogy miénk a vállalkozás, nem hibáztathatjuk vagy szidhatjuk le a vendéget. Gúnyolódni, pedig tilos! Profi vendéglátósként pont az ellenkezőjét csináljuk. Szóba állunk vele.
Hízelgünk, udvarlunk neki:
Szia! Látom, hogy már nem először jársz itt! Minden rendben volt eddig? Szerinted kéne valamin változtatnunk? Megkóstolod a süteményünket? Most sült ki. Na, csak egy villával!
4.) Érdemes más üzletet megfigyelni, hogy ott hogyan csinálják.
Máshol előre megkérdezik, hogy mivel fizetsz. Sőt azt is, hogy van-e pontgyűjtő kártyád és azt is, hogy kérsz-e számlát. Nem a vásárlónak delegálják ki ezt a feladatot.
A vásárló a vásárlás élményét is keresi. Nem véletlenül foglalkoztatják a szép lányokat vendéglátóipari egységekben. Itt az a baj, hogy a vásárlói élményem negatív volt, és a termék az extra paradicsommal is csak közepes.
Ez az üzlet nemrég nyitott, így azért van nagyobb forgalmuk, mert az emberek ki akarják próbálni az ételeket. De egy maximum közepes minőségű ételért nem fognak visszajárni.
A statisztikák szerint 10-ből 7 vállalkozás csődöl be 5 éven belül. Nekik 1 évet adok.