A legtöbb vállalkozó fejében a bank egy „szükséges admin” kategória: kell egy céges bankszámla, legyen egy bankkártya, menjenek át az utalások, kész. Hitelről nem is akarsz hallani, mert vagy nincs rá szükséged, vagy nem szeretsz kockáztatni, esetleg egyszerűen rossz élményed volt korábban. Érthető. A gond ott kezdődik, hogy ettől még a bank nem „mellékszereplő” a […]
Az információs korszak egyik legnagyobb félreértése az, hogy a bőség automatikusan előny. A valóságban az információ bősége gyakran nem tudást, hanem zajt termel. És a zajnak ára van: szétszedi a figyelmet, apró döntésekre darálja az energiát, végül pedig elviszi a stratégiai gondolkodást. Ha ezt üzleti szemmel nézed, akkor ez nem „életmód-téma”, hanem versenyképességi kérdés. A […]
Az „agy–gép interfész” (brain-computer interface, BCI) kifejezés ma már nem csak kutatólaborokban hangzik el, hanem befektetői deckekben, HR-megbeszéléseken, wellness-alkalmazások hirdetéseiben és a technológiai sajtóban is. Ez részben természetes: az idegrendszer mérése olcsóbb lett (szenzorok, hordható eszközök), a jelből információ kinyerése hatékonyabb (jobb algoritmusok, több adat), a beavatkozás pedig finomodott (pontosabb stimuláció, jobb anyagok, hosszabb élettartam). […]
Ez a mondat elsőre durvának hangzik, és szándékosan az is. Nem azért, mert bárkit le akarnék írni, hanem mert a marketing szakmában van egy kényelmetlen valóság: a szerepek és feladatok egy része az elmúlt 10–15 évben átcsúszott abból, hogy üzletet épít, abba, hogy rendszereket működtet. És a kettő nem ugyanaz. A vállalkozó a végén nem […]
Ha a neuront bioelektromos eszköznek tekinted, akkor logikusan jön a következő kérdés: rendben, de hol „találkozik” ez a villámgyors jel a valós viselkedéssel? A válasz: a szinapszisban. Nem a neuron tüzelése a történet vége, hanem a kezdete. A tüzelés egy jelzés, a szinapszis pedig az a hely, ahol a jel értelmet kap a hálózatban: felerősödik […]
Az agy működéséről sokan úgy beszélnek, mintha az kizárólag „gondolat” és „érzelem” lenne. Pedig az első szint mindig fizika és kémia. Az idegsejt (neuron) nem misztikus entitás, hanem egy nagyon speciális, nagyon finoman szabályozott bioelektromos rendszer, amely ionokkal, feszültségkülönbségekkel és fehérjékkel dolgozik. Ha ezt komolyan veszed, két dolog történik. Egyrészt rengeteg közhely egyszerűen szétesik: például […]
Az agyterületekről beszélni mindig kockázatos műfaj, mert a laikus közbeszéd hajlamos „egy terület = egy funkció” egyszerűsítéssel élni. A valóság ennél érdekesebb és egyben hasznosabb: az agy nem különálló alkatrészek gyűjteménye, hanem egymásra rétegzett, egymással versengő és együttműködő rendszerek összjátéka. Ennek ellenére van értelme a főbb agyterületek logikáját tisztán megérteni, mert a mindennapi döntéseinkben, a […]
Az idegrendszerről sok vállalkozó úgy beszél, mintha valami orvosi téma lenne, ami csak akkor kerül elő, ha baj van. Én ezt üzleti szempontból hibás keretezésnek tartom. Az idegrendszer nem csak az egészségügy terepe, hanem az a biológiai infrastruktúra, amin a figyelem, a döntés, a stressztűrés, a türelem, a konfliktuskezelés és a teljesítmény átmegy. Minden, ami […]
Az agyról szóló közbeszéd ma két véglet között ingázik. Az egyik oldalon ott a leegyszerűsítés: „dopamin”, „stressz”, „figyelem”, és kész is a magyarázat minden emberi döntésre. A másik oldalon ott a túlzott misztifikáció, mintha az agy valami felfoghatatlan fekete doboz lenne, amibe úgysem érdemes belenézni. Dajka Gábor tapasztalata szerint üzletileg mindkettő zsákutca. A vállalkozó, a […]
A „George R. R. Martin marketing tanácsai” kifejezést sokan félreértik. Martin nem marketinges, és nem is kell úgy csinálnunk, mintha a Trónok harca írója egyszer csak lead-gen stratégiákat vagy PPC-tippeket osztogatna. Viszont egy dolog biztos: a modern marketingben a figyelem, a jelentés és a bizalom a pénz. Márpedig Martin a figyelem és a jelentés felépítésében […]