Amikor arra gondolunk, hogy mit jelent valakinek „szakértőnek” lenni egy adott fogyasztói területen, gyakran az az első gondolatunk, hogy az illető sokkal többet tud megjegyezni a termékekről, azok tulajdonságairól, márkákról, technikai paraméterekről vagy éppen ár-érték arányokról, mint a kezdők. Valójában a szakértelem legfeltűnőbb ismertetőjegye a memória fölénye: az a képesség, hogy az adott területen releváns […]
A fogyasztói magatartáskutatás egyik alapvető kérdése, miként tanulják meg az emberek használni a termékeket és szolgáltatásokat, illetve hogyan fejlődnek az ebben való jártasságuk és tudásuk különböző szintjei. Az elmúlt évtizedekben rengeteg vizsgálat foglalkozott a tanulással és az úgynevezett szakértelemmel: egyik irányzat a laboratóriumi körülmények között kialakított tanulási folyamatokra figyel, míg a másik a hosszabb távon, […]
A megismerés és az emlékezés világában egy látszólag egyszerű megfigyelés súlyos kihívást jelent a hagyományos „külön rendszerek” memóriamodellek számára. Ha valamilyen ingert (például egy képet vagy szót) többször bemutatsz a személynek anélkül, hogy erre kifejezetten figyelne, később nagyobb eséllyel fogja kedvelni az ismerős ingert (ún. „mere exposure” hatás; Zajonc, 1968) vagy éppen ismerősebbnek ítéli (Jacoby […]
A hétköznapokban hajlamosak vagyunk úgy gondolni az emlékezetre, mint egy egyszerű információ-raktárra, ahonnan szükség esetén „előhívjuk” a múltbeli tapasztalatainkat. Sok klasszikus elmélet – különösen a több-rendszerű megközelítések – szintén ebbe az irányba mutatnak. Szerintük a tudatos, deklaratív emlékekhez úgy férünk hozzá, hogy a megfelelő inger (például egy kérdés vagy egy kulcsszó) előhívja az adott emléknyomot […]
A viselkedés felszínen látható kategóriái – például az explicit és implicit emlékezet, vagy a „tudni vs. emlékezni” ellentét – gyakran félrevezethetnek, ha az a célunk, hogy megértsük, mi is zajlik valójában a memóriában és a gondolkodásban. Sokáig úgy tűnt, hogy ezek a különbségtételek feltárják az emberi elme alapvető működését, hiszen első ránézésre nagy a kontraszt: […]
A múltad lényegében a memóriád: anélkül, hogy emlékeznél, aligha tudnád, mikor, mi történt veled korábban, és nem tanulnál sem a kellemes, sem a kellemetlen tapasztalatokból. A memória azonban nemcsak emlékezés. Emlékeid felhalmozott tudást hordoznak a világról, erről a tudásról pedig gyakran nem is vagy tudatos. Ott motoszkál a fejben, formálja a szokásaidat, a beszédedet, a […]
Képzeld el, hogy épp belépsz egy luxusmárkákat kínáló üzletbe. A kirakatban drága órák, ékszerek, divatos kiegészítők sorakoznak. Vonz a csillogásuk, a presztízsük, a vágyott státusz, amit képviselnek. Megfordul a fejedben, hogy talán túl sokba kerülnek, talán feleslegesek, de valami mégis azt súgja, „megérdemled, hiszen az élet rövid, miért ne lehetnél része a kiváltságos klubnak?” Ez […]
Képzeld el, hogy ott állsz egy boltban, és két termék közül kell választanod. Az egyik sok előnyt kínál, de emellett kockázatos is lehet; a másik biztonságosabbnak tűnik, viszont nem olyan izgalmas, és talán kevesebb előnnyel jár. Érdekes módon nem csupán az egyéni személyiséged és a helyzet konkrét tényezői hatnak a döntésedre, hanem az is, hogy […]
Képzeld el, hogy reggel kinyitod a szemed, és azonnal eszedbe jut, mennyire szeretnél jobb formába kerülni. Talán sokszor lejátszódott már benned ez a gondolat, de most, ahogy ráébredsz erre a célra, hirtelen megerősödik a késztetés, hogy végre cselekedj érte. Lehet, hogy eszedbe jut valaki, aki nagy hatással volt rád – például egy családtag vagy barát […]
Képzeld el, hogy sétálsz egy plázában, eredetileg csak egyetlen pólót akartál venni, de hirtelen rád tör a vágy, hogy betérj a kedvenc édességboltodba, aztán meglátsz egy cipőt, amit régóta nézegettél, és végül egy üzletből kijövet egy harmadik, teljesen váratlan terméket is a kosaradba dobsz. Ez a folyamat kívülről talán kusza és megmagyarázhatatlan, hiszen nem terveztél […]