Az unalom rossz PR-t kapott. A legtöbben hibának tekintik: egy jelzésnek, hogy a világ nem elég izgalmas, mi pedig lemaradunk. Én mást látok. Az unalom a figyelem gazdaságának pihenőzónája, ahol a gondolkodás „karbantartó üzemmódba” kapcsol, és elkezdi összevarrni a nap széttartó szálait. Ha mindig inger alatt tartjuk magunkat, a fejünk tele lesz félkész gondolatokkal és […]
Van egy félreértés, ami 2025-ben különösen drágává vált: hogy a soft skillek „kedves” kiegészítők, míg a technikai tudás „igazi” munka. A valóság ennek a fordítottja. A technikai tudás egy eszközkészlet, ami gyorsan avul. A soft skillek pedig olyan működési képességek, amelyek meghatározzák, hogy egy csapat milyen gyorsan tanul, mennyire tud hibát javítani, mennyire képes tisztán […]
Ez első hallásra paradoxonnak tűnhet egy olyan korszakban, ahol minden felület küzd a figyelemért, és a hirdetési technológia a legapróbb célzási különbségeket is képes kihasználni. Mégis, minél nagyobb a zaj, annál inkább értékké válik a csend – pontosabban a zajmentes, tiszta, döntéskönnyítő jelenlét. A klasszikus „többet, hangosabban, sűrűbben” logika a figyelem szűkösségének törvényébe ütközik: a […]
Nem költői túlzás, hanem piaci tapasztalat: az emberek többsége nem a legalacsonyabb árra, hanem a legalacsonyabb idegrendszeri költségre optimalizál. A vásárlás pillanatában nem excel táblát nyitunk; rutint, kockázatérzetet, bizalmi jeleket és döntési rövidutakat futtatunk. A magyar piacon ez különösen élesen látszik. A mindennapokban sűrű a zaj, az információs aszimmetria magas, a szolgáltatási minőség szórása nagy, […]
„Miért nem a pénztárca dönt, hanem az idegrendszer?” – a kérdés elsőre provokatív, mégis hétköznapi tapasztalatra épül: a legtöbb vásárlásnál nem azt vesszük meg, ami papíron a legolcsóbb, hanem azt, ami a fejünkben a legkevesebb ellenállással jár. A pénztárca számol, az idegrendszer kímél. A menedzsment gyakran úgy szervezi a marketinget és az értékesítést, mintha az […]
„A reklám halott, éljen a döntéspszichológia!” – ez nem puszta retorikai fordulat, hanem tétel: a klasszikus reklámipar eszköztára mára túlnyomórészt elvesztette erejét, mert rossz problémára adott jó választ. A reklám a figyelmet akarta megvenni, miközben a vevői döntést a kontextus, a rutin és a kognitív egyszerűsítések irányítják. Aki ma is GRP-ban, megjelenésekben és „minél több […]
„Generációk háborúja” – látványos cím, hálás kattintás, de félrevezető diagnózis. Az, amit sok hazai vállalatnál „boomerek vs. Z-sek” konfliktusaként élünk meg, a gyakorlatban gyakran inkább négy kommunikációs és döntési stílus ütközése. A DISC-modell – Domináns (D), Befolyásoló (I), Stabil (S), és Lelkiismeretes (C) – egyszerű kerete megmutatja, hogy a vita sokszor nem életkorból, hanem tempóból, […]
A legtöbb cég úgy marketingel, mintha díszszemlére készülne: kifényesíti az üzenetet, kitolja a zászlókat, és reméli, hogy a piac majd tapsol. A valóság inkább a „szürke zóna”: zaj, ellenvélemények, algoritmusok által formált láthatósági ingadozás, versenytársi reakciók, sőt időnként jól célzott zavarkeltés. Az a vállalkozás, amelyik ezt továbbra is ünnepi felvonulásként kezeli, folyamatosan drágábban szerez ügyfelet, […]
Az Alpha generáció – a 2013 után születettek – nem „digitális bennszülöttek”, hanem egy szintetikus világ első állampolgárai. Ők már nem különítik el az online és offline tér határait, mert az élményeik, kapcsolataik és a játékaik folyamatos átjárásban vannak a kettő között. A családi nappaliban épített legóváros mellé ugyanolyan természetességgel teszik le az AR-ben felélesztett, […]
Képzeljük el a következő jelenetet: alig pirkad, de az első dolgunk, hogy megnyomjuk okostelefonunk bekapcsológombját. Végigpörgetjük az éjszaka érkezett értesítéseket, gyorsan megnézzük a híreket, belepillantunk ismerőseink friss bejegyzéseibe. Mindez rutinszerűvé vált – a média, különösen az online tartalmak és a közösségi platformok, észrevétlenül beleszövődtek mindennapjainkba. A digitális forradalom az információ és szórakozás kimeríthetetlen bőségét hozta […]